Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

H. Kelemen Márta: Az Esztergom–Kossuth Lajos utcai későkelta fazekaskemencék

vagy vállán díszített, vállbordás nagy fazék (tárolóedény),

35 amely peremén és nyakán vörösre festve még a római korban is megtalálható, anyagunkban nem fordul elő. Az ívelten kihajló peremű, hosszú, tölcséres nyak-vállú fazék a LT-D formák egyik vezértípusa, amely a LT-C végén, LT-D elején jelenik meg. A Hunyady 2021. formánál

36 említett darabok közös jellemzője a matt és fényes csíkok váltakozásával, hullámvonalas, vagy rácsos besimítással díszített hosszú, tölcséres nyakváll, amely az esztergomi anyagban is fellelhető (borda, hornyolás, besimított hullámvonal, rács és cikk-cakk minta és a matt és fényes sávok váltakozása) azonban edényeink szájnyílása-nyaka ezeknél szélesebb és inkább LT-C típusokhoz állnak közel.

37 A LT-D másik igen jellemző formája

38 a tojásdad testű fazék is jelen van anyagunkban. (II. t. 21, III. t. 4.) Ezek a formák a későkelta kor végéig meg vannak, a LT-D2 kori darabok számos példányát találjuk meg a Tabán-Gellérthegy anyagában.

39 E fazék típus kisméretű, többnyire díszítetlen darabjai is gyakoriak az anyagban. (III. t. 6-8, IV. t. 5, VIII. t. 7-8, 11-12, 14.) A szűknyakú, nyakbordás, szélesen kihajló peremű LT-C urnák

40 LT-D kori példányaihoz tartoztak a III. t. 910., IV. t. 14-15. és a VIII. t. 9-10, 13- számú peremdarabok. A LT-D2 kori anyagban már ritkán fordul elő.

41 A hordó alakú fazékformát a korai vaskor örökségeként tartják számon, amely korongolt és korongolatlan kivitelben gyakori forma a későkelta időszakban is. Korongolt változata ugyan ritkábban, de előfordul a nyugati anyagban is.

42 Szlovákiában, a Puchov kultúra LT-D1 és D2 fázisába tartozó telepeken

43 igen gyakori a kézzel formált hordóalakú edény, az esztergomiakhoz hasonló, korongolt fazék azonban nem fordul elő, és nem ismeretes a magyarországi későkelta telepek anyagából sem. A hordóalakú kis fazekat a szakirodalom pohár alakú edénynek nevezi, mivel egyes darabjai pohárméretűek. Anyagunkban is vannak kisméretűek, másrészük azonban inkább kis fazéknak tekinthető. A forma fellelhető a manchingi oppidum 1 BONIS 1969, PL: Abb. 56. 6-7. 5 HUNYADY 1942-44, 146., LXXXVII. t. 6-7., 9-10., XC. t. 2., XCI. t. 4-5.; BÓNIS 1969, Abb. 9. 2., 31. 17., 41. 23., 58. 8., 60. 20.; HANNY 1992, 7. kép 6., 8. kép 1., 10. kép 7., 11. kép 1., 14. kép 12. 7 HUNYADY 1942-44, 144., LXXX. t. 7., 9., XCI. t. 1-2., 3., 6. 8 HUNYADY 1942-44, 146., XCI. t. 7-10., XCIII. t. 4-7. 3 BÓNIS 1969, 181., Abb. 31. 16., 56. 1., 8., 63. 15. ;) HUNYADY 1942-44., LXXXVII. t. 4., LXXXII. t. 4, 6-8., LXXXIII. t. 6., LXXXIX. t. 3. 1 BÓNIS 1969, Abb. 90. 34., 36. 2 PINGEL 1971, 64., Taf. 88. Nr. 1368-1375, „kugelige Näpfe" elnevezéssel, csak szájtöredékek. 5 PIÉTA 1982, 88. 99