Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kövesdi Mónika: A piarista múzeum katalógusa, 1938.

A Magyary-féle előszó után Révhelyi Elemér két jeles tanulmánya olvasható: az első A piarista rendház és múzeuma címmel rövid áttekintést közöl a múzeum történetéről és bemutatja az annak otthont adó rendházat, Fellner Jakab építőmester egyik legszebb tatai épületét. A második tanulmány egy művészettörténeti összegezés Tata a művészetben címmel, amely a város történetének rövid keresztmetszetében helyezi el az itteni, középkori, reneszánsz és 18. századi művészeti jelenségeket, különös tekintettel azokra a műtárgy csoportokra, amelyek a piarista gyűjteményben is megjelentek. A tanulmányok után következik a katalógusrész, amely tételesen közli a műfajok szerint csoportosított tárgyakat. A szobrok, festmények, metszetek, majolika- és cserépedények után következnek a céhemlékek, bútorok, órák és iparművészeti tárgyak. A katalógustételek száma megegyezik a múzeumi leltári számokkal, amellyel még abban az esetben is ellátták a tárgyat, ha az nem a múzeum tulajdonát képezte. Rövid, korrekt leírás azonosítja a tárgyakat, a méret és a készítési technika megjelölésével, valamint a proveniencia közlésével (tulajdonos, ill. ajándékozó feltüntetése). A katalógusrész utáni 32 képes tábla egyedülálló felvételeket őriz a múzeum termének berendezéséről és a tárgyak korabeli állapotáról. Valamennyi felvételt Révhelyi Elemér készítette. A katalógusban szereplő nevek a múzeum létrehozásában közreműködő legfontosabb személyeket azonosítják. Magyary Zoltán (1888-1945) tudományos tevékenységét nem feladatunk itt bemutatni.

2 Városépítői szándékát tatai születése és piarista alma matere motiválta. Az Öregdiák Szövetség élén ennek szellemében fogott hozzá a tatai és tóvárosi főtér illetve főutca rendezéséhez, a tatai származású diákok ösztöndíjának alapításához, a múzeum gyarapításához, illetve adott megbízást a katalógus megírására, később pedig egy monográfiasorozat megindítására. Lelkes és alapos munkatársra lelt Révhelyi Elemér (1889-1976) művészettörténész, műegyetemi tanár személyében, aki Fellner Jakab tatai építőmester életművének kutatójaként került Magyary professzor látókörébe. Őt kérte fel a katalógus munkálataira, az összefoglaló tanulmányok és a katalógustételek egy részének megírására. Valószínűleg ennek a munkának kapcsán bontakozott ki Révhelyi következő könyvének terve, a Magyary által kezdeményezett, Tata történetére vonatkozó monográfiasorozat első darabja, az 1941-ben megjelent Tatai majolikamonográfia.3 A másik szakember, akinek a katalógustételek megírásában szerep jutott, Balogh Jolán, a magyarországi reneszánsz kitűnő kutatója, a Szépművészeti Múzeum munkatársa. Az ő műve valószínűleg a reneszánsz töredékek és a 16-17. századi metszetanyag meghatározása. Magyary kultúrpolitikai tevékenységéről az 1988-as tatai Magyary-konferencia több előadása is szól, ld. MAGYARY 3 RÉVHELYI 1941.