Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)
Kiss Vendel: A komáromi nemzetőrség 1848-ban
szerelés előteremtésére. Batthyány augusztus 27-én már az önkéntes csapatnak Pápára, a kijelölt gyülekező helyre történő kimozdítására utasított. A rendelet következtében a szeptember 2-i közgyűlésen Csepy őrnagyot felszólították, hogy „...zászlóalját kiállítsa s figyelmeztetve mindenkit a mindinkább közelgő s nagyobbodó veszélyekre melyek kivívott szabadságunk és alkotmányos létünk ellen irányazván, lelkesítsen és hívjon fel mindenkit, hogy fegyvert ragadva hazánk védelmében siessenek leróni az adót mellyel honának minden hű fia tartozik." E mellett pedig falragaszokon hívták fel a lakosságot a jelentkezésre. Az önkéntesek száma ekkor még csak 50 fő volt. A közgyűlésen megtárgyalták a felszerelési bizottság jelentését is. A ruházati anyag gyors előteremtésére egy új bizottságot hoztak létre a polgármester vezetésével, a szükséges fegyvereket pedig az itthon maradó nemzetőrök fegyvereinek begyűjtésével állították elő. A felszerelés költségeit a városi pénztár fedezni nem tudta, ezekre a bizottság kölcsönt vehetett föl. További anyagi áldozatokra is hajlandó volt a testület. A kiinduló önkéntesek napidíját még négy krajcárral megtoldva 12-re emelték fel, a szükséget szenvedőknek pedig még egy pár csizmát is megajánlottak. A kiindítás napját szeptember 7-re tűzték ki.53 A megszabott időpontban kiinduló csapat 66 főt számlált: 2 tisztet, 1 altisztet, 12 tisztest, l-l dobost és ácsot, valamint 49 köznemzetőrt. A parancsnokuk Janicsáry Szilárd főhadnagy lett. 54 Az elindulás időpontjára valamennyi önkéntes el volt látva a megfelelő fegyverzettel, de a borjuk és köpenyek egy részét már a táborban kellett az alakulat parancsnokának beszereznie.55 A város 10 hetes időtartamra állította ki önkénteseit, tevékenységükről tudósítás ezen időszakból nem maradt fenn. A Pápára bevonult csoport Győr, Sopron, Mosón vármegyék, és Győr város önkénteseivel együtt alkotta a Dunántúl önkéntes mozgó nemzetőrsereg 2. zászlóalját. 56 Ebben a szervezeti keretben részt vett a Jellasich elleni hadműveletekben, majd később a schwechati csatában. November elején a magyar seregek pozsonyi táborában vannak, s szolgálati idejük leteltére való tekintettel a várost kérik tenne hivatalos lépéseket hazabocsátásuk iránt. Kosztolányi Móric alezredes a Dunántúli önkéntes nemzetőrök parancsnoka november 17-i levelében önkénteseinek haza indításáról tájékoztatta a várost, gyakorlottnak és a csatákban kitartónak minősítve a komáromi csapatot. Megköszönve Komáromnak azokat az erőfeszítéseket, melyeket az alakulat felállítása érdekében tett, további önkéntesek kiállításra buzdított. A város november 21-i közgyűlésén a levél hatására újabb önkéntesek felállítását határozták el, most már egy éves szolgálati időre. 57 Mivel a nemzeti önvédelmi 3 Batthyány augusztus 27-i rendeletét közli: URBÁN 1999, 1140.; ÁJLK. Közgy.jkv. szeptember 2. 199 és 205 sz.; Tan.jkv. szeptember 6. 1836. sz. 4 MOL H. 92. 4140.; ÁJLK. Tan. jkv. 1837. sz. Janicsáry Szilárd életrajzához: BÓNA 1998, 119-120. ÁJLK Közgy. jkv. szeptember 25. 235. sz. 6 Vö. CSAPÓ-HERMANN-JÁNOSI 1998, 222-225. ÁJLK Közgy. jkv. november 6. 371. sz. Kosztolányi levele: Tan.ir. IV/21. Az újabb önkéntesek megajánlásáról: Közgy. jkv. november 21. 379. sz 466
