Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kiss Vendel: A komáromi nemzetőrség 1848-ban

gondolatot érleli a politikusokban, hogy a harctérre csak önként ajánlkozó s jól felszerelt nemzetőröket vezényeljenek. Mészáros Lázár hadügyminiszter július 28-i, a törvényhatóságokhoz intézett levelében már jelentést kért arról, hogy nemzetőreik közül önkéntesként hány fő hajlandó kimozdulni. A nemzetőrök önkéntes mobilizációjának a rendszerére augusztus 13-i rendeletével tért át a kormány. A hatóságokat utasította, hogy nemzetőrökből álló önkéntes alakulatokat állítsanak fel, kik a harc időtartamára vállalják a szolgálatot.

49 Az önkéntesek kiállításánál már nem volt szempont a vagyoni cenzus. A délvidéki mozgósítás Komáromot nem érintette, de a miniszterelnök augusztus 15-i, a Duna-Dráva közötti törvényhatóságokhoz intézett körlevele már Komáromhoz is szólt. A levél az érintett hatóságokat, a fenyegető horvát támadásra való figyelmeztetéssel önkéntes nemzetőreiknek minél nagyobb számban történő gyors felállítására biztatta. Csepy őrnagy augusztus 20-án ismertetette a felsorakozott zászlóalj előtt a két rendeletet, s a jelenlévő polgármesterrel együtt felszólította a nemzetőröket, hogy minél nagyobb számban jelentkezzenek önkéntesnek. A lelkesedés nem lehetett túl nagy, mert Csepy a felszólítást parancsként is megismételte, de ezzel együtt is csak 3 fő jelentkezett.

50 A közgyűlés augusztus 21-én ezért Csepyt a felhívás megismétlésére szólította fel: „hogy parancsnoksága alatt lévő egész zászlóaljat kiállítva s azt szeretett honunkat nemzetiségünket és alkotmányos létünket fenyegető veszélyekre s azon kötelességekre melyekel honának minden hű fia tartozik figyelmeztetve az illetőket, önkéntesen minnél nagyobb számban leendő maguk felajánlására buzdítsa és lelkesítse." Egyúttal az önkénteseket a közgyűlés „különös kedvezményekben is részesíteni kívánván" a hivatalos 8 krajcáros napidíjon felül további 8 krajcárt ajánlott meg naponta. Ahol az önkéntes családfenntartó, ott a kiindulás napjától a családnak is 12 krajcár napidíjat állapítottak meg. A rokkantakról és a harcban elesettek családjáról a gondoskodást a város magára vállalta. A 8 krajcár napidíjat az önkéntesek a kiképzés kezdetétől élvezhették, s a rendes nemzetőri szolgálat alól felmentést kaptak. Az önkéntes alakulat létszámát 114 főben határozták meg. Felszerelésükre Amtman Jenő polgármester, Csepy János zászlóaljparancsnok, Diósy Ignác főkamarás és a nemzetőr századok kapitányaiból álló bizottságot hoztak létre.

51 A bizottság augusztus 26-i ülésén meghatározta az önkéntesek felszereléséhez szükséges költségeket, s megbízta Vörös Benő nemzetőr hadnagyot az önkéntesek összeírásával.

52 Sok ideje nem maradt az illetékeseknek sem az összeírás elvégzésére, sem a szükséges fel19 Vö. URBÁN 1973, 178-185.; Mészáros Lázár levele ÁJLK Tan. ir. 1/50. Az augusztus 13-i rendeletet közli URBÁN 1999, 1055. 50 Az augusztus 15-i rendeletet közli Urbán 1999, 1070. A rendelet hatásáról: ÁJLK. Tan.ir. 1/4., SZINYNYEI 1887, 11. ÁJLK Közgy. jkv. augusztus 21. 181. sz. ÁJLK Tan.ir. 307/17. Az önkéntesek összeírása nem maradt fenn. 465