Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)
Tolna Gergely: Komárom, Magyarország legnagyobb erődrendszere
dalon 17-26, a hosszú déli falon 24-36, az északi fal nyugati szakaszán 10-15 löveget lehetett elhelyezni, 91 a Dunai-bástya földtöltésének tetején még további 5-6 ágyút. így csak a támadásnak kitett oldalakon 56-83 löveggel számolhatunk, valamint körülbelül 10-12 mozsárral (ha ehhez hozzáadjuk a kofferek 2x10 tarackját, az árok sarkaiban telepített 8-10 kisebb löveget, a Dunai-bástya három szintjén elhelyezett legalább 22-30 löveget, a keleti oldalon levő ágyúkat, és a tartalékokat, nagyjából képet alkothatunk róla, hogy milyen hatalmas tüzérségi felszerelés volt szükséges csak a külső védővonal ellátására: 120-160 löveg!). A Monostori erőd építése közben a költségvetés lehetőségei kimerültek, így a tervezett belső laktanyatömb nem valósulhatott meg. Elkészült ugyan a sáncokhoz hozzáépített pékség, a kantin, az istállóépület, a raktár, a kórház és a tiszti épület (17. fotó), ám az erőd belső, nagy, kétszintes kaszárnyatömbje, amelyik az egész belső udvart elfoglalta volna, az már nem. A tervek szerint 92 nagy, patkó alakú építményt kellett létesíteni, a Csillagerődhöz hasonlóan az udvar fele néző ablakokkal. A sáncok felé csak lőrései lettek volna (az Újvár és a Csillagerőd hasonló építményeit figyelembe véve valószínűnek tartom, hogy az egyik szinten ágyú, a másikon kézifegyvereknek szolgáló nyílásokkal. Sőt, valószínűleg a kaszárnyatömb tetején, a földfeltöltésen is kialakítottak volna tüzelőállásokat.) A kaszárnyatömb és a külső sáncok közti területet, mely inkább árok-, mint udvarszerű lett volna, további két belső, a tervezett laktanyatömb falából előrenyúló kofferből és egy oldalazótoronyból tervezték pásztázni. Ha kilépünk a Monostori erőd kapuján, feltűnik néhány építmény, melyek leginkább árokoldalazóműre és egy sánc kezdetére hasonlítanak. Valóban, a tervek készítésének idején még úgy gondolták, hogy folyamatos sánc köti majd össze az egyes védműveket. Ezért kezdték el itt építeni a sánc tartozékait, s ez a magyarázata annak, hogy az erőd többi részéhez képest miért hanyagolták el annyira a bejárati rész védelmét: a sáncrendszer megléte esetén az ellenség ilyen irányú támadásával alig kellett volna számolni. Ez a tervezett sáncrendszer végül nem készült el, csak az erőd melletti néhány tíz méteren keresztül követhető jelenleg. De egy 1880-as években készült térképen jól látszik még a sánc vonala, sőt a két világháború közti térképeken is, egy fasor formájában még nyomon követhető a nyomvonala.93 Valószínűnek tartom, hogy a szükséges földet már a helyszínre szállították, amikor elfogyott a pénz, így a sánc végleges kialakítása ugyan elmaradt, de a földhalmok a helyükön maradtak, s azok látszanak a térképeken. Ha a sánc nyomvonalán elindulunk a Monostori erődből, ott, ahol a sánc keresztezné a Győr-Komárom vasútvonalat, egy állást találunk. Ennek sehol nem taCSIKÁNY 1998, 111. KECSKÉS 1984, ábra. CSIKÁNY 1998, 120., 128. 425
