Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Tolna Gergely: Komárom, Magyarország legnagyobb erődrendszere

Önvédelmül, valamint a mellette futó sáncszakasz oldalazására az udvar és a raktárak falából nyíló lőrések szolgáltak. Azon az oldalon, ahol nem voltak lőrések - mert két erődöcske csak az egyik irányba oldalazott, a másik irányban földtöltés védte a helyiségeket -, a szobák hátsó falai ívesek voltak. Nem boltozottak, hanem alaprajzukat nézve ívesek. (A falrakásnak ez a jellegzetes módja több komáromi építkezésen megfigyelhető.) További érdekesség, hogy a Vág-vonal kis állásainak két oldalán, a téglafalon nyíló első nyolc-nyolc lőrés fölé tetőt emeltek. Egy boltszakasz alá 2 lőrés fért el, s az állások mindkét oldalán 4-4 bolt volt. Ezek a boltozatok mindössze 1,2 méter mélyek, így csak az éppen küzdő katonákat fedezhette felülről, mást nem. Miért csinálták ezt, miért csak nyolcat-nyolcat erődönként? Talán a pénzhiánnyal magyarázható, hiszen ezt a védőtető-rendszert célszerű lett volna a vonal teljes hosszában kiépíteni. A kiserődökön kívül a védelem erősítését szolgálta, hogy a IX. állás után kétszer derékszögben megtörték a fal vonulatát, s az így kialakított szögletből a további szakaszt már oldalazni is lehetett. A VIII. és a IX. erőd közé pedig egy magasított ágyúállást emeltek.

77 A Vág-vonal végpontja a XI. erőd volt, ami tulajdonképpen egy sánccal körbevett árokoldalazó mű, ami egyben az egyik, Öregvárból kivezető utat is fedezte, s egyben, ellenőrizte is.

78 (12. ábra) Mind a Nádor- mind a Vág-vonalnál észrevehető a befejezetlenség. A Nádor-vonal erődjeinél a mellvédek túl alacsonyak. Hiányoznak a traverzek, azok a kisméretű keresztsáncok, melyek a mellvédeken, az egyes ágyúk között álltak, megakadályozandó azt, hogy oldalról, pásztázó lövésekkel semmisítsék meg az ágyúkat, illetve ami felfogta volna a felrobbanó bombák repeszeit. Ezek megépítését tervezték, ám erre pénz hiányában végül is nem került sor.

79 Mindössze az első három, és a VII. erődben épült egy-egy lőszerraktár a mellvédek alatt, pedig mindegyik erődben legalább kettő kellett volna. Hiányoznak - szerintem - az erődök közti „köztibástyák", és a sáncvonalon több helyen is tervezett feljáróutak. A VI. erőd építésénél teljesen eltértek a tervektől. Nem építették meg sem az erőd csúcsába tervezett kettőscaponiert, sem a Carnot-féle falrendszert. De hiányoznak a mellvédek tetején a tervezett tüzelőnyílások, a traverzek és a betervezett, sánc alatti lőszerraktárak is. (Ami VI. számú elemként végül is megépült, az tulajdonképpen a Nádor-vonal erődjeinek egy megnagyobbított változata. Nagyobb belső udvarral, ám sokkal kisebb laktanyarésszel.) A VII. erődnél teljesen hiányzik a külső árok oldalazásának vagy fedezésének bármilyen lehetősége, toKECSKÉS 1984, 208. Hadtörténeti Térképtár, G I.h 185/178. Hadtörténeti Térképtár G I. h. 185/1 Spezial-Bauantrag über die durch der Bahnbau Komárom-Érsekújvár bedingten fortifikationichen Neubebezn, umbauten. K.u.k. Genie direktion. Komárom 190407, 15 tervrajz. 419