Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Tolna Gergely: Komárom, Magyarország legnagyobb erődrendszere

vábbá az övező sáncokra felvezető sikamokat - amelyeken a tüzelőállásokba felvontathatnák az ágyúkat - nem építették meg. így az erőd az 1870-es évekbeli állapotában csak gyalogsági harcra volt alkalmas. A Vág-vonal kisebb állásai - mivel kisebbek és olcsóbbak voltak - elkészültek, kivéve szerintem a lőrések fölé tervezett boltozatokat. A tervezett nagylétszámú helyőrség befogadására pedig hiányzik még legalább egy nagy kaszárnya a Duna bal partján. A VÁG-DUNAI HÍDFŐERŐD A Szent Fülöp palánk helyén felépített hídfőerődöt valamikor a 19- század folyamán megerődítették. (13. ábra) Nem tudjuk, pontosan mikor, de valószínűbbnek tartom, hogy még a század elején, mert a század második felében már más stílusban készültek az erődítések. Fennálló falai nem maradtak ennek az állásrendszernek, ezért vizsgálatánál csak a korabeli térképeket hasznosíthatjuk. Az 1866ban megjelent tervrajz alapján a hídfő védőrendszerének magját egy nagyjából szabályos, négyzetes erőd alkotta, négy sarkán bástyával. Az erőd magját pedig egy szintén négyzetes térbe rendezett, három földszintes épületből álló együttes alkotta, amely épületeket vékony fal kötött össze, s a két hosszanti oldalon ezekből az összekötő falakból egy-egy nyitott rondella emelkedett ki. Az erőd két oldalán, északnyugat és délkelet felé pedig 3-3, öt- és hatszögletű zártsánc készült, melyeket egymással és a főerőddel is egyszerű sánc kötött össze. A zártsáncok tetején lőpadkák és mellvédek voltak, míg az összekötő gátak egyszerű, trapéz keresztmetszetű földhányások lehettek, híján mindenféle védelmi rendszernek. Az egész előtt pedig egy vékony árok húzódott.

80 A helyszíni maradványok vizsgálata alapján mind a zártsáncok, mind az azokat összekötő gátak legalább, részben kővel voltak burkolva. A Duna jobb oldalán három nagy erőd és néhány kisebb állás található. Legrégebben a Csillagerőd készült. CSILLAGERŐD Még a 17. században emelték itt a első hídfőerődöt, mely többszöri átépítés után a szabadságharc végéig állt. 1850 után lebontották a háború alatt súlyosan megrongálódott épületeket, s felépítették a máig látható nagy erődöt. Terveiben hasonlít társára, a Vág-hídfőerődre, de annál sokkal modernebb kivitelben készült el. A rendszer magja itt is egy téglalap alaprajzú erőd, sarkain négy bástyával. (14. ábra) Azonban ezeknek a bástyáknak a belső oldalán nem csak sánc húzódott véGRÁFEL 1990, 43. 420