Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Tolna Gergely: Komárom, Magyarország legnagyobb erődrendszere

A VÁG-VONAL Az ötödik erőd után találkozik a Nádor- és a Vág-vonal. Hivatalosan egészen a VI. erőd lábáig tart a Nádor-vonal, ám már a két erőd között is megváltozik a védővonal szerkezete. Ugyanis az eredeti, 1868-as tervben a VT. erőd szintén ötszögletű, az ötszög négy oldalán futó árokkal,

72 s az előző erőddel ugyanolyan szerkezetű sánc kötötte volna össze, mint amilyen a többi védmű között futott. Nem tudni miért, de még az építkezések megindulása előtt módosítottak a terveken, s nem építették meg a VI. erőd nyugati oldalán az árkot és a külső sáncot, hanem az V erődből induló árok jóformán törés nélkül csatlakozik a következő erőd homlokzati árkához. Mivel azonban a belső sáncvonal követte az eredeti terveket, kialakult egy hatalmas, kb. 250 méter hosszú s 80 méter talpszélességű, háromszög alakú terület, melyet már nem is nevezhetünk ároknak. Ráadásul az V erőd után már csak mintegy 20-30 méter hosszan fut az árkot fedező galéria, így itt kialakulhatott egy olyan terület, melynek védelme az elfogadott tervek szerinti erőkkel kétséges volt. A probléma feloldására létesítették azt a különleges védművet, melynek sem száma, sem neve nem volt. (Későbbi, első világháborús terminológiát használva leginkább térközműként nevezhetnénk.) Ez a védmű tulajdonképpen egy, a sánc töréspontján felépített kazamata volt, melynek 40 puskalőréséből az árok területét lehetett belőni, a hosszú galériára merőlegesen felépített fedett tüzelőállásból pedig az igencsak messze levő VI. erőd árkát lehetett úgy-ahogy pásztázni. A térközállás érdekessége, hogy mindenestül a sáncba van építve, sem udvara, sem ablaka nincs.

73 (9. ábra) A Vág-vonal onnan kapta a nevét, hogy míg a Nádor-vonal a szárazföld felől zárja le a megközelítési útvonalakat, addig a Vág-vonal előtt ott húzódik a Vággal és a Nyitrával bővült Kis-Duna, mely folyó még jelenlegi, szabályozott formájában is 30-40 méter széles, tehát jelentős akadály. Azonban figyelembe véve, hogy sem a folyó nem folyik teljesen egyenesen, a Nádor-vonal sem pont merőlegesen áll rá, kialakult egy terület a Nádor-vonal és a folyó között, ahonnan még könnyen támadható az erődvonal, ezért a Vág-vonal első két erődje ugyanolyan erős mint az előző öt. E két erőd teljesen egyedi, ezért célszerű külön-külön bemutatni azokat. A VI. erődnek már a tervezés során kiemelkedő szerepet szántak a stratégák, hiszen a két vonal találkozásánál, sarokban, a többinél könnyebben támadható helyen fekszik. Ezért, a tervek szerint a többitől eltérő formában, már az újabb eszmék szerint erődítették volna, bár itt több ellentmondással találkozhatunk. (10. ábra) Igaz ugyan, hogy az ötszögű sánc csúcsába az erőd udvaráról kazamatán keresztül megközelíthető kettős fedett caponiert terveztek (amelyhez hasonlóakat terveztek Hadtörténeti Térképtár G I. h 185/87 számú térképe. Hadtörténeti Térképtár G I. h 185/ 170 számú térképe. 416