Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Tolna Gergely: Komárom, Magyarország legnagyobb erődrendszere

állás, 2 oldalazómű és három köztes ágyúállás kapott volna helyet. A Vág-dunai hídfő biztosítását egy teljesen új védművel tervezték, amely két nagy erődből, az azokat összekötő sáncokból, s az azok mögé telepített három ütegállásból állt volna.

48 Az építkezések már 1850-ben megindultak. Építeni kezdték a Monostori erődöt, mely munka egészen 1871-ig eltartott. Ugyanezen idő alatt helyreállították a Vágdunai hídfőerődöt, s kialakították a Csillagerőd ma is látható formáját. Teljesen elbontották a régi laktanyát, s helyette felépítették a sokkal nagyobb védelmi képességgel rendelkező, s önálló harca is alkalmas mait. A vár körüli sáncrendszert is helyreállították. Legkésőbb az Igmándi erőd készült el, 1874 és 1877 között.

49 Közben a Csallóközben is folytak a munkák, még 1849-ben hozzáláttak a Nádor-vonal befejezéséhez, a 60-as évektől pedig a régi sáncok vonalán elkezdték kiépíteni a Vág menti védelmet. 1876-ra el is készült mindkét vonal.

50 Jól mutatja a tervezett erődrendszer nagyságát, hogy már 1860-ban, amikor még sem a Vág-vonal, sem a jobb parti három nagy erőd építése nem fejeződött be, 30 000 embert tartottak szükségesnek védőőrségnek. Mégpedig úgy, hogy 10 000 fő a gátakon harcol, 10 000 fő tartalékban áll és 10 000 fő pihen.

51 Ez a létszám később csak növekedett. 1914-ben már azzal számoltak, hogy az ostromlott vár minden méterére 2,5 katona szükséges. Mivel a komáromi erőd kerülete 12 kilométer, csak a fő vonalak védelmére kellett 30 000 védő,

52 plusz az előőrs állásokban levők, plusz a tartalék, tehát ekkor már 40-45 000 katona szükségeltetett a hatásos védelemhez. A haditechnika folyamatos fejlődésével szerettek volna lépést tartani az osztrák hadmérnökök is. Ezért, noha még jóformán be sem fejeződött az építkezés, máris elkezdték a vár modernizálására szolgáló tervek elkészítését. Elsőként az ellenséggel szembeállítható ágyúk számát akarták növelni, úgy, hogy több előretolt üteg, s számos, az erődök vonala mögé épített, nehézágyúkkal felszerelt állás építését vették tervbe.

53 Egy ilyen előretolt állás fel is épült, Ószőnytől keletre.

54 Később, a gyorstüzelő ágyuk és a géppuska alkalmazásának kezdete után két terv is készült. Az egyik csak jelentéktelen modernizálásokat tartalmazott: új ütegállásokat a VII. számú erőd és a Monostori erőd mellett, a tervezett dunai híd biztosítására egy megerődített őrház a Duna északi, s egy önálló vasbeton oldalazómű 18 KECSKÉS 1984, ábra. 49 KECSKÉS 1978, 213-217. 50 GRÁFEL 1990, 43. 51 KECSKÉS 1984, 210. 52 CSIKÁNY 1998, 121. Távolharc állások, melyek feladata az ellenséges ostromütegeket még azelőtt szétlőni, vagy legalább helyváltoztatásra kényszeríteni, mielőtt azok az erődöket megrongálhatnák. 54 CSIKÁNY 1998, 116. 408