Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)
Tolna Gergely: Komárom, Magyarország legnagyobb erődrendszere
a Duna déli partján. Az előterep megerősítésére, az ostromágyukat távoltartására előőrs-állások rendszerét tervezték kiépíteni. Mivel főleg az orosz (!) betörésektől tartottak még itt, a Monarchia szívében is, ezeket a gyalogsági védműveket főleg az észak-északkeleti térségben tervezték létesíteni. 5, század-zászlóalj nagyságú erő befogadására alkalmas állásrendszer és 2 előretolt üteg épült volna ki, 2-3 kilométerre a várostól. 55 Az 1910-es évek elején pedig elkészítették Komárom várának nagyszabású modernizálási tervét. A már meglevő erődök, egy, a Monostori és az Igmándi erőd közé épített állással együtt alkották volna a belső gyűrűt, míg ezektől 2-4 kilométerre kiépítettek volna egy teljesen új erődvonalat. A Duna jobb partján az Ács-Szőnyi Szőlők-Ó-Szőny vonalon épült volna fel 6 főerőd és 11 térközállás, az Apáti szigeten 1 térközmű, míg a Dunától északra csak 3 főerőd és 8 térközmű létesült volna. Sajnos, a Monarchia állandó pénzzavara nem tette lehetővé még az első vonalban fekvő erődök megfelelő karbantartását és modernizálását sem (például Przemysl), így egy hátországban fekvő, s kevésbé fontos erőd teljes át- és újjáépítéséhez hozzá sem foghattak, a tervek tervek maradtak. (A fentebb leírt előőrs-vonal eleve csak háború esetén kiépítendő tábori védőállás lett volna, tehát annak csak a terveit készítik el békében, egyéb pénzügyi vonzata nem volt.) Az erődrendszer kialakulásának áttekintése után vizsgáljuk meg magukat az építményeket. Az évtizedek során jelentősebb átalakításokat nem végeztek, komolyabb veszteség csak a Nádor-vonal egyes számú erődjének lebontása, valamint a Vág-dunai hídfő elpusztulása volt. fgy a mai napig áll az erődrendszer nagy része. Az ÖREG- ÉS AZ ÚJVÁR Vizsgálatainkat mindenképpen az Öreg- és az Újvár együttesével kell kezdenünk. (6-7. ábrák) Ezek az erődrendszer legkorábbi tagjai, s máig megőrizték a 17. századi alapformájukat. Az Öregvár máig megmaradt ötszögletű, teknősbéka alakú, 4 sarkán négy bástyával, a Vág torkolatánál pedig a Spiccel. A bástyák szárnyainál a füleket lebontották, hiszen a 18. századi hadviselésnél szerepük már nem volt, csak az oldalvonalakon felállítható ágyúk számát csökkentették. A vár belseje a napóleoni háborúk után történt átépítések során nyerte el a ma is látható formáját. Minden belső épületet lebontottak, így egy hatalmas, teljesen üres udvart alakítottak ki. (1-2. fotók) Erre a térre nyílottak a kazamaták ajtói és ablakai. Ugyanis az átépítésnél elhordták a falak mellé halmozott földet, s helyükre építették a száznál több helységet. Amelyekben a védőőrség egésze, élelmi- és lőszerkészlete, lövegei és az azokat vontató lovak is elfértek, sőt még egy kisebb pékműhely és kötözőhely is helyet kapott. A kazamaták kialakításával ugyan a falak horizontális lövésekkel szembeni védőképessége meggyengült, ám akkor már nem az volt az elterjedt lövésforma, hanem az ún. mozsárlövészet, azaz a meredek röpCSIKÁNY 1998, 121. 409
