Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)
Tolna Gergely: Komárom, Magyarország legnagyobb erődrendszere
a támadások összeomlottak, közelharcra már nem is került sor. Csak ezután szánta rá magát az osztrák táborszernagy, hogy, kihasználva az osztrák ostromágyúk nagyobb lőtávolságát, szabályos ostromot kezdjen a Csillagerőd ellen. Lövegeivel akadályozta a Csillagerődbe vezető úton a közlekedést, és elkezdte az ostromárkok ásását. Rohamra már nem került sor, mert a győzedelmes nagysallói csata után előrenyomuló honvédseregek veszélyeztették az osztrákok hátát. Ezért a császári hadvezetés már április 19-én elkezdte a lövegek elszállítását, huszadikán a csapatok is elkezdték az elvonulást, s az első huszár még ugyanaznap a Csallóköz felől belovagolt a várba. Ezután egy hét alatt a magyarok mindenhol kiszorították állásaikból az ostromlókat. Még az ostrom utolsó napjaiban változás történt az erőd vezetésének élén: az ostromgyűrűn keresztül a várba bejutott Guyon Richárdot a vár, Lenkey János ezredest pedig a katonaság parancsnokává nevezték ki. Alig szabadult fel a vár a blokád alól, rögtön folytatták a félbeszakadt erődítéseket. Mészáros Lázár hadügyminiszter parancsára a Duna jobb partján egy akkora sánctábort akartak létrehozni, melyben 16 000 gyalogos, 1500-1800 lovas, 48-50 ágyúval elférne. Ennek keretében, felismerve a monostori Homokhegy jelentőségét, egy 3 szintes, kazamatázott „váracs" építését kezdték el. 1000 fős védőserege és 4 sarokbástyája lett volna, melyekből azonban csak egy, az Ács fele néző készült el. Az erődítmény két oldalán további sáncok voltak, amelyekből az ágyúk részben az ácsi utat, részben a Nádor-vonal előterét ellenőrizték. Mivel túl nagy volt a távolság a Csillagerőd és az új állás között, a rés kitöltésére 10 kisebb, sokszögletű sáncerődöt létesítettek, melyeknek a belsejébe egy-egy fa blokkházat emeltek. Ezekben a sáncokban 200-200 katonát és 8-8 ágyút helyeztek el. Az eddig álló dunai híd nem volt alkalmas ekkora sereg kiszolgálására, ezért a már meglevő mellé a Hadi szigeten keresztül egy második hidat építettek, a szigetet magát pedig további árkokkal és ütegállásokkal erődítették. A Vág fele néző oldalon még néhány ütegállást emeltek, az Apáti sziget előtt egy újabb hídfőállást létesítettek. Május 30-án ismét változott az erőd parancsnoki rendszere: a vár főparancsnokává Klapka Györgyöt nevezték ki, aki ekkor már tábornok volt, az erődítési igazgató Aschermann Ferenc alezredes lett. További erősítések is érkeztek a várba: megnövelték az őrsereg létszámát s a budai ostrom során zsákmányolt 162 várágyút, valamint az első ostromgyűrű szétzúzásakor megszerzett 16 darab 24 fontos ágyút és 1 mozsarat is itt helyezték el. így 1849. júliusában a védők rendelkezésére álló, felhasználható lövegek száma: 6 tábori üteg (a kitörések támogatására) és 292 várágyú („várágyú", ez a név terjedt el, de ebben a számban a valódi ágyúk - lapos röppályán tüzelő lövegek - mellett a mozsarak és a tarackok is benne foglaltatnak), melyek közül 246 löveg állt a védműveken, a többi tartalékban. Az esetleg megsérült lövegek azonnali pótlására még több, mint száz csővel rendelkeztek. 404
