Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Tolna Gergely: Komárom, Magyarország legnagyobb erődrendszere

helyreállították az 1810-es években, s abban az állapotban élték át a szabadságharcot. Pontosabb időrendet azért nehéz felállítani, mert a Vág-dunai erőd épületei a 20. század során elpusztultak, így vizsgálatuk nem lehetséges, míg a Csillagerőd 1848-49-ben súlyosan megrongálódott, ezért az 1860-1870-es években teljesen átépítették, az akkori követelményeknek megfelelően. Az újszőnyi területen csak az előkészítő munkálatok folytak, 1848-ig komolyabb erődítésekre nem került sor. 1826-tól kezdve, a tervek 14 000 gyalogos, 12 000 lovas 1800 tüzér és 160 mérnökkari katonát (összesen 28 000 embert) irányoztak elő a vár őrségéül, a védvonalakra pedig 400 löveget terveztek állítani. Ehhez képest '48 tavaszán mindössze 3 lövészzászlóalj és 1 tüzérszázad (90 jórészt öreg, vagy egészségügyi okokból csak várszolgálatra alkalmas tüzér, Johann Kothny főszázados vezetésével) állomásozott az erődítményben.43 A SZABADSÁGHARCTÓL AZ ERŐDRENDSZER KIÉPÍTÉSÉNEK BEFEJEZÉSÉIG A szabadságharc során 1848. szeptember l6-án került magyar parancsnokság alá a vár. Ostrom nélkül, hosszas politikai és katonai manőverezések után, a védőőrség létszámának elégtelensége, s a katonai támogatás elmaradása miatt lemon-' dott a vár eddigi parancsnoka, Friedrich Metz altábornagy, s helyette Majthényi alezredest nevezték ki e posztra. Ezután az eddigi parancsnok „megromlott egészsége helyreállítása céljából" elhagyta a várat, s vele együtt távoztak azok a katonák is, akik nem akartak a magyar zászló alatt szolgálni.

44 Közben a schwecháti csatavesztés után a magyar vezetés elrendelte egy új záróvonal létesítését: elkezdték Győr és Komárom megerődítését és a Vértes átjáróinak lezárását. Komáromban főleg a hídfőket erősítették meg, a déli oldalon pedig nagyrészt a régi, napóleoni sáncokat építették újjá. A Csallóközben, a Nádorvonal félig elkészült V. erődjét földsáncokkal zárták le, a Vág-Duna partján pedig végig sáncokat húztak. A várvédelemre minimálisan szükségesnek tartott létszám a következő volt: ° CSIKANY 1998, 98. A vár ostromáról számos forrás megemlékezik és igen sok feldolgozás született: a már említett források közül: KECSKÉS 1984, 166-206.; CSIKÁNY 1998, 99-108. A jelentősebb összefoglalók: KISS 1994.; LIPTAI 1984, 462-468., 475-479-, 488-495., 512-517., 536-540, 545-549. és BONA 1998, a megfelelő fejezetek. Ez utóbbi kettő további bőséges irodalomjegyzékkel. 401