Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)
Tolna Gergely: Komárom, Magyarország legnagyobb erődrendszere
akarta megkülönböztetni. Sajnos, a belső építményeket a rajzán nem tüntette fel. (1. ábra) Hasonlóan Nicoló Angielinihez, akinek 1560-1570 között készült rajzán is csak a bástyák kazamatarendszere van vázlatosan feltüntetve, valamint egy, a nyugati falhoz hozzáépült épület kontúrja. Ez a rajz annyiban nyújt több információt, hogy itt a tervezett külsővár (a későbbi ún. Újvár) vonala alatt jelzi az akkor álló városfal nyomvonalát is.(2. ábra) A legpontosabb alaprajzot Dániel Speckle közli a várról, a század nyolcvanas éveiből, de a lebontandó, vagy a már lebontott régi épületekről ő sem közöl részleteket. lf > Azért nagy kár, hogy az építkezés idejéről nem ismerünk részletesebb alaprajzokat, mert még 1566-ban is - többek között - a régi falak bontása során felmerült költségek kifizetése iránt kell intézkedni. Tehát ha ekkor készül egy gondos alaprajz, az azon feltüntetett régi épületekből talán következtetni tudnánk a középkori vár formájára. 17 1570-ben akkora árvíz pusztított a városban, hogy a frissen rakott falak egy részét a víz alámosta, s azokat ki kellett javítani (talán ezt próbálja rajzán a kétféle vonallal Turco érzékeltetni). Az építkezések ezután is lankadatlan erővel, de csökkenő költségvetési támogatással folynak tovább Orbán Süess irányításával. 18 A haditanács többször is megvizsgáltatta és jelentést készíttetett az építkezésekről, melyekből kiderültek a hiányosságok. így például 1572-ben még hiányoztak a falak mögül a földfeltöltések, nem volt kaszárnyája a védőőrségnek, a házaik rendszertelenül, össze-vissza álltak, ami tűzveszélyes volt. A Csallóköz felőli árok sem volt megfelelően kitisztítva, a contrascarpa 19 is hiányzott. További problémát jelentett a várost övező palánkkerítés folyamatos karbantartásának hiánya. Az 1578-as jelentésben jórészt megismétlik a korábbi hibákat, hiányosságokat. Újként megemlítik az altalaj rossz minőségét, még a feltöltéshez használt földet is úgy kellett ideszállftani. A Duna és a Vág-Duna összefolyásánál, a legvédettebb helyen ekkor már boltozatos kazamatákat építettek raktározás céljára, amitől viszont meggyengültek a főfalak, amiket belső támpillérekkel kellett megerősíteni. Az eredetileg tervezett kő mellvédek a 16. században már igen veszélyesek voltak, hiszen a becsapódó tömör ágyúgolyók hatására szilánkokra törtek, s a támadók repeszhatású gránátjai mellett a fal szétrepülő töredékei is súlyos sérüléseket okozhattak a védőknek. Ezért javasolták többször is ezek lebontását, s helyettük földmellvédek alkalDaniel Speckle: Architecture Von Vestungen című műve először 1589-ben jelent meg, tehát a rajz is akkor készülhetett. DOMOKOS 1997, 71., 74. DOMOKOS 1997, 70. KECSKÉS 1978, 204. Olasz kifejezés. A várárok külső - ellenség fele néző - lejtőjének kifalazott oldalát jelenti. A jelentésben valószínűleg a glacisra gondolhattak, ami a vársík olyan magas szintre való feltöltését jelenti, hogy az ellenséges ágyúk a vár falának a tövét ne tudják lőni és azon rést ütni. 392
