Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Tolna Gergely: Komárom, Magyarország legnagyobb erődrendszere

mázasát, melyek elnyelték a golyókat. Ám az 1578-as jelentés idejére ezek az átépítések még nem valósultak meg.

20 Mindezen hiányosságok ellenére, a várba látogató utazók és katonák elismerően nyilatkoztak a várról: Stephan Gerlach 1573-ban ezt írta a naplójába: „... az erősség bástyáira vezettettünk. Azok téglából, a pártázatok négyszög kövekből oly vastagságra épültek, hogy két kocsi könnyedén kerülheti ki egymást a kőfalakon... Olyan, mint egy kis város, lakóházakkal, háromszáz, nagyjából házas katona lakik benne... Esztergom, Visegrád, Buda, Péterváradja és Nándorfehérvár táborszerei együttvéve sem érnek fel az egy Komárom felszerelésével."

21 Reinold Lubenau 1587-ben így vélekedett: „Komárom a határszél legerősebb vára... Nagyon erősek a bástyafalai, rajta állandóan katonák sokasága őrködik... s bent a várban, alacsony, kis házikókban laknak. A vár közepén van egy különösen erős fallal védett emelet, szép, hegyes tornyokkal cifrázva, egyiken ... szép órát helyeztek el."

22 Le Dentu császári hadmérnök l639-es rajzán ezt az állapotot láthatjuk. Megfigyelhetjük a belső vár házacskáit, a tornyot, a várat a várostól elválasztó sáncot, valamint a védműveket körülvevő árkot.

23 Ez a védmű jól mutatja a várépítő mérnökök konzervativizmusát, és azt, hogy a katonai terveket mennyire függetleníteni tudták a természeti adottságoktól. Jóllehet a vár két folyó összefolyásánál épült, mindegyik 16. századi alaprajz és metszet jelzi a várat nagyrészt, még a Duna felőli oldalon is körbevevő vizesárkot. Csak a Spicc, a keleti sarok körül nem hüzódik vizesárok, mert ott már tényleg a falak lábát nyaldossa a nagy folyó. A másik három oldalnál azonban ez is segítette a védelmet. (Mára ez az árok nyomtalanul eltűnt, feltöltötték.) A VÁR A XVII-XVIII. SZÁZADBAN Még jóformán be sem fejeződtek az Óvár építkezései, amikor már felmerült a bővítés szükségessége. (3- ábra) Ugyanis az erődítések fejlődése egyre erősebb és nagyobb ágyuk használatát követelte meg, ami miatt növelni kellett a várak méretét és az őrség létszámát. Az ostrommódszerek fejlődése miatt pedig növelni kellett az elővédművek számát és összetettségét. Ezért Carlo Theti már az 1570-es években felvetette egy újabb védművonal kiépítésének szükségességét, s két változatban el is készítette a terveket. Az első változat hagyományosabb, öt bástyával, melyeknek a Csallóköz felé néző oldalaikra orillonokat

24 tervezett. A másik alapDOMOKOS 1997 74-80. KECSKÉS 1978, 204 - 205. KECSKÉS 1978, 204 - 205. KECSKÉS 1978, 202. A fülesbástyák „füleit", azaz a bástyák homlokolclalának szárnyait, melyek a hátrahúzott ágyúállásokat fedezik. 393