Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kemecsi Lajos: Adatok a tati fazekasság történetéhez

A fazekasok céhének megszűnése utáni időszakra vonatkozó források között szerepel „A Tata - Tóvárosi fazekas és csutorás ipar társulat közös földje és temetkezési pénzéről vezetett jegyzőkönyv" is.

113 A jegyzőkönyv 1881-től 1927-ig tartalmazza a társulat legfontosabb pénzügyi, működési adatait. A borítóján megmaradt a társulat pecsétjének lenyomata is. Felirata (körben): „TATA TÓVÁROSI FAZIKAS ES CSUTORÁS", míg középen: „TÁRSULATPECSÉTJE".,

114 A pecsétnyomót 1879-ben készíttette az ipartársulat 5 Ft-ért, mint ezt a társulati jegyzőkönyv rögzítette.

115 Az elszámolási jegyzék segítségével elsősorban a társulat bevételeinek és kiadásainak jellemzőit ismerhetjük meg. Évente egy alkalommal (július elsején) rögzítették a bevételi és kiadási adatokat. Változatos bevételi források szerepelnek a jegyzőkönyvben. A fazekasok földárenda révén, illetve az agyagbánya haszonbérbe adásából nyerik a legnagyobb összeget. A tagok részére adott kölcsönök kamatai is folyamatosan szerepelnek a feljegyzésekben. Természetesen az évi tagsági díj is megállapítható a könyv szerint ( pl. 1888-ban 2 Ft). A temetkezési egylet tagdíja lényegesen nagyobb összeg volt évente: pl. 1888-ban 8 Ft 40 Kr. A szolgamesterség megváltása a céhrendszer megszűnése után is gyakorlat maradt. (Pl. 1890-ben a szolga válcságban 1 Ft 50 Kr volt a bevétel.) Ezt az összeget a felfogadott szolga bérére fordították. Rendszertelen időközökben - s az idő múltával egyre ritkábban - gyarapodott a társulat az újonnan belépők fizetsége révén, így pl. 1899-ben „Körmendi Mihály Tarsolatba bejött 2 Ft". A társulat vagyona azonban nem volt igazán jelentősnek mondható. 1882. júliusi bejegyzés szerint „Maradvány 65 Ft Bejött árenda hátralékban 1 Ft 66 Kr Mózes Istvántól 8 Ft, Kamatpénz 2Ft 25 Kr, Tóvárosi föld haszonbére 3 Ft 60 Kr. Az összes vagyon: 80 Ft 51 Kr. Ezen összegből kiadás: Gyertyatartó puczolás 1 Ft Közös föld királyi adója: 88 Kr. Maradvány 78 Ft 63 Kr."

u6 A jegyzőkönyv kiadási tételeinek vizsgálata a szervezeti élet működésére utaló értékes információkat őrzött meg. így például a társulatba belépő jelöltek edényvizsgálati költséget fizettek (1893-ban Csanki Kanos 33 Kr). A városban működő más iparos társulatokkal való kapcsolatra utal egy 1896-os bejegyzés: „kőmíves zászló szenteléskor szeges 2 Ft". Ugyanebben az évben a társulati láda zárját is javíttatták a fazekasok 30 Kr értékben.

117 Szintén a társulat közös tárgyai voltak a gyertyatartók, melyeket a szentmisén illetve temetések alkalmával használtak. Az, hogy a gyertyatartók hordozhatók voltak, igazolja egy 1883-as bejegyzés „Gyertya tartokra szij 45 Kr". A gyertyatartókat rendszeresen tisztíttatták, javíttatták. Gyertyát minden évben készíttettek - általában 2 szálat. A temetkezések költségei minden 113 Pénztári jegyzőkönyv KDM. NA. A pecsétnyomó magántulajdonban van, az iratokat is őrző családnál. 115 KDM. NA. 15. ^Pénztári jegyzőkönyv KDM. NA. 3Ez a láda a fazekasok céhládája volt amelyet most a KDM-ban őriznek. 372