Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kemecsi Lajos: Adatok a tati fazekasság történetéhez

évben szerepelnek a tételek között, (pl. „1899-ben Karátsony Vidáné temetése gyertyákér 4 Ft 50 Kr"). Egy esetben -1918-ban - feljegyezték külön a testvivők költségét is: 20 Kr. Az ipartársulat közös tulajdonának részét képezték a gyűlések alkalmával használt padok, melyeknek első említését 1883-ból ismerjük, mikor a közgyűlés határozott elkészíttetésükről.

118 Az egylet kiadásai között mindvégig a legjelentősebb tétel az összejöveteleké. Ezen ünnepi alkalmakkor fogyasztott italok ára többszöröse volt a más célra kiadott pénznek. A lakomával kapcsolatos költség volt pl. az akós hordó javítása (1893)- A fogyasztási szokások módosulására utal, hogy 1898-ig a gyűlések költségei között a bor számla szerepel, míg 1898től már „a gyűlés alkalmával egy hordó sör" árát rögzítették a jegyzőkönyvben (5 Ft). A sör fogyasztása csak nőtt később, hiszen 1903-ban már két hordó árát jegyezték fel. Azt, hogy a gyűlésre igyekeztek felkészülni, de időnként rosszul mérték fel az igényeket, egy 1906-os bejegyzés jelzi: „Kiadások: a gyertyatartók kijavítása 6 Ft Egy hordó sör 10 Ft Második hordó sörhöz pénztárból 40 Kr a többi pótoltatott. " Az utolsó bejegyzés az 1927-es évre vonatkozik. Ekkor június 24-én a társaság összes maradvány pénzét (14 pengő 50 fillér) a gyűlés költségeire fordították. Ezzel mintegy megszűnt a fazekasok hagyományos rendszerű temetkezési és társulati pénztárának működése. A céhek megszűnése utáni időszak tatai ipartörténetéhez különösen értékes adatokat őrzött meg „A Tata tóvárosi fazekas és csutorás egyesűit ipartársulat hitelesített jegyzőkönyve".

11

^ A nagyalakú, gondosan vezetett könyv 1878. július 1-től 1941. szeptember 14-ig tartalmazza a rendkívüli és a rendes közgyűlések határozatait. Összesen 59 közgyűlés jegyzőkönyve olvasható a könyvben. A pontos adatokból a vezetőség változásai is rekonstruálhatók. A jegyzőkönyvek bejegyzéseinek átvizsgálása után megállapítható, hogy az Ipartársulattá alakulásig folyamatos és állandó a céh vezetési struktúrája. 1878-tól már az Ipartársulat vezetősége így állt föl: elnök, alelnök, jegyző, pénztárnok, bizottmányi tagok (7 fő). Az Ipartársulat vezetőségét 3 évre választotta a közgyűlés. 1881-ben a társulat megszabta a vezetőségi tagok díjazását is, e szerint az elnök és a pénztárnok évente 4 forintot, a jegyző pedig 6 forintot kapott munkájáért.

120 1886-ban az iparhatóság felszólítására a tatai fazekasok társulata csatlakozott az általános ipartársulathoz. „A jelenvoltak egyhangúlag elhatározták hogy összes pénz vagyonukkal 1 forint beiratási dij és évenként 1 forint tagsági díjfizetés mellett csatlakoznak..."}

21 A csatlakozás után a jegyzőkönyvben több évnyi szünet következik. 1909-ben kezdik folytatni a közgyűlési határozatok rögzítését. A tisztségviselők Ipartársulat jegyzőkönyve KDM. NA. 33119

Másolata KDM. NA. Ipartársulat jegyzőkönyve KDM. NA. 24. A jegyző javadalmazását 1884-ben 8 forintra emelték. Ipartársulati jegyzőkönyve KDM. NA. 44. 373