Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)
Kemecsi Lajos: Adatok a tati fazekasság történetéhez
A céh idején a céhbeli mesterek érdekeinek védelmét szolgálta a vásári árusítás rendszerének szabályozása. 1777-ben még csak egy általános rendelkezést hozott a céh az árusítással kapcsolatban: „Az Böcsületes Czbe el végezte hogy az aki az Árust el híja egyik az másikátul tehát annak büntetése lészen egy forint a vagy tizen ötpácza." 27 Később az árusok sorrendjét és helyét is pontosan megjelölték. A vidéki iparosok csak a helybeliek után foglalhattak helyet. 28 Ilyen témájú rendelkezés a vizsgált iratok többségében előfordult, így a szegődtető könyv belső borítóján 1835 június 18-án kelt beírás szerint: „ Végződött közönség előtt hogy aki az Piatzon az Hejjen valami lármát Tesz és sorszerént nem rakodik Egy sorban Tartozik fizetn i 2 fo rintot. " 29 A mesterré válás rendje Fazekasinasok A céhüléseken történt az inas szegődtetés is. A szegődtetés időpontja változó volt. A mesterek gyermekeinek esetében egészen fiatalon és határozatlan időre {„valahány időre") szólt a szegődtetés. Csanki Ferentz 1850-ben „az őfiát Lajost öt éves korában valahány esztendőkre" szegődtette. 30 Az idegen tanulók többségének szülei fizették a szegődtetés és előre kikötve a szabadulás árát. Cserébe a mester rendszerint ruhát és csizmát adott évente: „Egy pár fehér ruhát és egy pár Csizmát ad néki minden Esztendőn ". Ez a bejegyzés igen gyakran szerepel a szegődtetettek neve után. A korabeli viseletre utaló adat szép számmal szerepel a szegődtető könyvben: „Egy pár fejelés csizma, fehér ruha, külső ruha, öltöző ruha, gatya, ing, nyakkendő. " Sőt a szabadulás alkalmával külön öltözet ruha is járt, amire utal Szabadi Sándor szegődése Diószegi Mihályhoz: „Gazdája...varrat egy szabaduló mándlit". Részletesebb a szabaduló ruha leírása Piller Ferkó esetében aki gazdájától ifj. Czirok Györgytől (akihez 6 évre szegődött!) „posztó mándlit és posztó pantallót és egy sipkát, nyakravalót egy pár új csizmát" kapott. 31 Hasonló ruhát kapott Hombi Pisti hatévi szolgálata után „szabadulásakor egy pár új csizmát, egy belső lajblit egy nyakkendőt"? 2 A szabaduló ruha adását - hasonlóan más vidékekhez - a 19. század első harmada után szabályozta részletesebben a céh. 33 A mesterek által adott Protocollum KDM HGY Ltsz.: 93.13.1.; KÖRMENDI 1988a, 8. Vö. EPERJESSY 1967, 59Protocollum KDM HGY Ltsz.: 93.13.1., belső bontón. Ez a kedvezmény más városokban is ismert volt, pl. az egri bodnár céhlevél 9- articulusa szerint a bölcsőben fekvő gyereket is felvehette apja a céhbe. RICHTER M. 1941, 220. Szegődtető könyv KDM NA 82-99. „1841. Telelő 27-ik napján." 1851. június 22. Szegődtető könyv KDM NA 82-99. Vö. SZALAY 1982, 359. 351