Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)
Fülöp Éva: A tata-gesztesi Eszterházy-uradalom megszervezése a XVIII. század első felében II.
A tata-gesztesi Eszterházy-uradalom megszervezése a XVm. század első felében n. Fülöp Éva (Kuny Domokos Múzeum, Tata) A tata-gesztesi Eszterházy-uradalom 18. századi gazdálkodásának történetéről szólva, első összefoglalásunk - a fennmaradt uradalmi iratanyagból első sorban a tatai birtokot 1727-ben megvásárló gróf Eszterházy József országbíró (1682-1748) és uradalmai prefektusa, az ugyancsak galántai előnevet viselő Balogh Ferenc (1708-1765) bőséges gazdasági beszámolókat rögzítő, sőt, esetenként mellékletben csak itt megőrzött számadásokat, kimutatásokat is tartalmazó levelezésére alapozva - 1983-ban publikáltuk a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményeiben. 1 További kutatásainkkal gazdagítva és a bővülő szakirodalom fényében újból átgondolva a vizsgált témakört, készítettük el hasonló címmel tanulmányunkat egy tervezett Komárom megyei tanulmánykötet számára, amelynek előkészületei végül is megrekedtek a szervezés szintjén. így, a szerkesztők kérésére két részre bontott tanulmány első része, a Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4., 1991-ben megjelent számában látott napvilágot. Röviden összefoglaltuk a birtokvásárló Eszterházy Józsefről és a korban kiváló gazdasági hírnévnek örvendett Balogh Ferencről tudottakat, valamint, az uradalom tisztviselői (officiates) és alkalmazottai (oeconomici) feladatkörét, és a rendelkezésre álló adatok alapján, a főbb tisztségviselőknél, archontológiáját. Az uradalomtörténet e vonatkozásában a források közül főként gróf Eszterházy József leveleskönyve 2 volt ebben segítségünkre, amelybe bemásolták az alkalmazottak instrukcióit is az uradalomszervezés korai, 1725-1728 közötti időszakában. Jelen dolgozatunk, az oly sok év után, az uradalomtörténeti dolgozat második része, amelyben a szervezeti keretek előzőekben feldolgozott bemutatása mellett, a gazdálkodás szoros értelemben vett keretei felrajzolására törekedtünk: gazdasági utasítások, az uradalom területének nagysága, a lakosságra és állatállományra vonatkozó adatok mellett, - főként a Kuny Domokos Múzeum Helytörténeti Gyűjteményében őrzött prefektusi levélmásolati könyv szerződésmásolataira alapozva - a szolgáltatások mikéntjére és alapozására helyezve hangsúlyt. A fentebb említett leveleskönyvben rögzített első instrukciók után, fontos korai forrásunk az uradalom szervezeti kereteinek kiépítését vizsgálva a semptei, tatai és gesztesi uradalmak gazdasági rendszere kialakítására vonatkozó utasítás az 1729. 1 FÜLÖP 1983. 2 MOL TEL P. 197. Familiaria. F. 61. N. 1. Gróf Eszterházy József leveleskönyve. 1725-1728. 325
