Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Lázár Sarolta: A bajóti r. k. plébániatemplom kutatása - Lázár Sarolta: Erforschung der Parochialkirche von Bajót

A bajóti r. k. plébániatemplom kutatása Lázár Sarolta (Balassa Bálint Múzeum, Esztergom) A festői szépségű környezetben fekvő Bajót község templomának tornyában és hajójának déli falán az 1990-es évek elején repedések keletkeztek, ugyanekkor a hajó délnyugati sarka megsüllyedt. 1994-ben az egyházközség az Országos Műemlékvédelmi Hivatal jóváhagyásával és szakmai felügyelete mellett a templom állagának további romlását a falalapozások alá történő falazással igyekezett megállítani. Az építőmunka megkezdése előtt az érintett területeken leletmentést és falkutatást végeztünk. A templom s egyúttal Bajót község középkori történetével Zolnay László

1 és Horváth István

2 foglalkozott. A szórványos régészeti adatok tanúsága szerint a mai község a középkori falu helyére települt, mely már az Árpád-korban is lakott hely, hiszen az első, a falura vonatkoztatható okleveles adat szerint Imre király 1202-ben Boioth falut Benedek erdélyi vajdának és feleségének, Thota asszonynak adományozta. Régebbi történetírásunk Benedek vajdát Bánk bánnal azonosította. 1231ben, Benedek vajda halála után rokonai, a spanyol eredetű Simon és Bertrand - a Bajóti család ősei - örökölték a falut. 1242 telén Bajóti Simon ispán védelmezte meg az esztergomi várat a tatárokkal szemben. A falu a 14-15. században földesúri tulajdonból ismét királyi kézre, majd az esztergomi érsekség birtokába került. A mohácsi vész után a török többször is dúlta a települést, mely a 16. század második felére pusztult hellyé vált. Lakóit 1647-ben említik az írásos források. 1683 táján az Esztergomot a török uralom alól felszabadító háború következtében valószínűleg ismét elnéptelenedett, s csak 1695-ben kezdték újratelepíteni.

3 A falu közepén emelkedő domboldalon álló egyhajós, a nyolcszög három oldalával záródó templom középkori eredetű része a nyugati homlokzat előtti rézsútos támpilléres torony, felső részén ikerablakok maradványaival (1. kép). A torony északi oldalán gótikus kapumaradvány látható. A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt templom az 1570. évi török adóösszeírás szerint még fennállt. A templom és a körülötte lévő temető 16-17. századi használatáról tanúskodik az épület északi oldalán 1956-ban az iskola bővítésekor előkerült egyik sír melléklete. 1701ben a templomnak csak a szentélye volt fedve. A romossá vált épületet Keresztély Ágost prímás 1732-re építtette újjá.

4 Az 1732. évi canonica visitatio leírása szerint: 1 ZOLNAY 1956, 277-279. 2 MRT 5 1979, 44-52. 3 MRT 5 1979, 45. 4 MRT 5 1979, 45. 291