Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)
T. Dobosi Viola: Ember és környezete
4.3- Eszközkészítés és az ipar belső fejlődése Az alsó és középső paleolit közösség nyersanyagbeszerző stratégiája, a megmunkálás több fázisa, a tipizálható kőeszközök formai jegyei oly annyira azonosak, hogy az első vértesszólősi régészeti leletek előkerülésekor Vértes László is újabb, Tata-korú lelőhely előkerülésére gyanakodott. 27 A középső paleolit kultúrák, s ami ezzel egyenértékű, a sensu lato neandervölgyi közösségek eszközkészítő technikai készségének színvonalát sok lelőhely több ezer, régészeti típusba sorolható, standard eszköze bizonyítja. A tatai eszközkészletben sem a tökéletes kivitel a csodálatra méltó, hanem a vadászzsákmány és az eszközkészlet mérete közötti szakadék. A vértesszólősi telep alsópaleolit lakója - legalábbis a legalsó kultúrrétegben bizonyítottan erectus (a gyermek-fogak), az erectus-korszak a legfiatalabb fázisából. A korszak globális kultúrái akár kavics- akár szakócaiparok, a teljes elterjedési területükön nagy hasonlóságot mutatnak. Csányi V. etológus a legfrissebb szakirodalom legújabb elméleteit értékeli, s az erectus-korszak régészeti módszerekkel is bizonyítható jegyeit a következőkben foglalja össze: - megnövekedett elterjedési terület és igen variábilis környezetből következően megnövekedett alkalmazkodó képesség - többé-kevésbé állandó telephely - célirányos - speciális eszközök hiánya - számos, a neandertáli és sapiens korszakokból ismert, a szociális strukturálódást illusztráló jelenség (temetkezés, kultikus tárgyak, ékszerek, stb.) hiánya - az eszközkészítő technológiák állandósága hosszú időn keresztül - az eszközkészítő technológiák állandósága nagy területeken. Az eszközkészlet tér- és időbeli állandóságát Csányi etológiai érvekkel indokolja: „...arról lehet szó, hogy ugyanúgy, mint a habilinek esetében, az eszközkészítés módja és komplexitásának mértéke teljesen genetikai adottságok függvénye volt. Az erectin genetikai architektúra ezeknek az eszközöknek az elkészítését tette lehetővé, nem kevesebbet és nem többet, függetlenül attól, hogy melyik élőhelyre kerültek". 28 Csányi V. a mitokondriális Éva-modell híve (azaz: afrikai bölcső, majd a rendkívül kis létszámú Homo szétáramlása). Ez az elmélet azonban néhány érdekes kérdésre nem ad kielégítő választ: ha az eszközkészítés genetikailag determinált, akkor hogyan bontakozhatott ki ugyanazon az evolúciós szinten, ugyanabból a humán genetikai háttérből a két földrajzilag elkülönülő, alapvetően különböző eszközkészlet? A szakócás és kavicsmegmunkáló iparok esetében másVÉRTES 1969, 23-24. CSÁNYI 1999, 103-105. 16
