Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

H. Kelemen Márta: Az Esztergom–Kossuth Lajos utcai későkelta fazekaskemencék

anyagában,

44 Morvaország és Szlovákia LT-D telepein

45 és ismert nálunk is Velemszentvidről

46 és Tabán-Gellérthegyről.

47 Esztergom későkelta telepeinek anyagából több töredéket ismerünk.

48 A szemcsés anyagú, korongolt edényeket a fésűs díszű fazekak alkotják, két formaváltozata fordul elő: a behajló, kívül erősebb, vagy laposabb dudoros peremű fazék, hasán függőleges fésűs dísszel, (az egyik fazékon a fésülés enyhén hullámos) ez a gyakoribb forma (III. t. 11-13-, IX. t. 13-21., X. t. 1-6.) és az ívelten kihajló peremű fazék, sekélyen befésült függőleges fésűs dísszel (X. t. 7-8.). A LT-C elejétől meglévő fésűs díszű fazék minden LT-D korú település anyagában előfordul, használata a korarómai korig nyúlik. A dudoros peremű fazék általánosabb forma, egyaránt előfordul a LT-C és D anyagában is, a LT-D2-re jellemző nagy méretű, lapos peremű, átlós díszű darab anyagunkban nem fordul elő. A kihajló peremű fazekak ritkábbak, de ugyancsak megtalálhatók a LT-C és D anyagok között, néhány példányt a Gellérthegyi anyagban is találunk.

4

9 A X. t. 8. számú fazék anyaga grafitos, pereme, nyaka és válla grafitmázzal simított, míg hasa érdesített felületű, a töredék alsó részén néhány grafittal besimftott függőleges vonal kezdeménye látható. Fazekunk valószínűleg a Cseh- és Morvaországban igen kedvelt kerámia körébe tartozik (ún. „Keramik mit aufgerauhter Oberflächte"),

50 amely Filip szerint a 2. század fordulóján tűnik fel az oppidumokban. Két töredék a gellérthegyi anyagban is található,

51 Bonis É. helyben készült, nem import daraboknak tartja ezeket. A korongolatlan fazekak között két forma fordul elő. A kihajló peremű, korongolatlan fazék egyszerű forma, korhatározásra alkalmatlan. A későkelta telepek anyagában mindenütt előfordul korongolatlan edény, nagyobb számú előfordulás a későkelta időszak végére és a császárkor elejére jellemző. A hordó alakú fazekak peremének széle a legtöbb esetben vágott, oldalukon kis kerek, vagy újjal kettényomott bütyök dísz van. A hordó formáról fentebb már szóltunk, a díszítésmód a formával együtt koravaskori eredetű, megjelenését a LTD telepek anyagában a dákokkal hozza összefüggésbe a kutatás.

52 A magunk réPINGEL 1971, 33, Taf. 38. Nr. 492-493-, 499-, 503., 505., Taf. 109- 15. 45 MEDUNA 1970, Abb. 5. 5.; PIÉTA - MORVACIK 1980, 264, Abb. 12. 18.; PIÉTA 1982, Taf. XXXIX. 18. = Prosné, Taf. XXIX. 8. = Liptovska Mara I, Taf. XLIV. 7. = Liptovska Mara III. 46 HUNYADY 1942-44, 148, XCIV. t. 1-2. 47 BÓNIS 1969, 180, Abb. 18. 14, 47. 33, 87. 8. /SO Esztergom-Vár, Szentgyörgymező: közöletlen.; Esztergom-Széchenyi tér: KELEMEN 1987, Pl. III. 2, 7.; Esztergom-Hévíz: KELEMEN 1987, Pl. IV. 21, 23.; Esztergom-Kisléva: KELEMEN 1987, Pl. VI. 21. 49 BÓNIS 1969, Abb. 56. 16, 93. 11-, 13-, 96. 13, 15. 50 FILIP 1956, 536, Taf. CVIII. 8, 10, 15-, Taf. CXI. 6, 13-15, Taf. CXIII. 51 BÓNIS 1969, 187, Abb. 96. 13, 104. 3. 52 BÓNIS 1969, 188-191-, Abb. 25. 10, 36. 1, 40. 25, 66. 19- Taf. L. 5-6, 8.; VISY 1970, 23.; PIÉTA 1982, 101-102. 100