Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

H. Kelemen Márta: Az Esztergom–Kossuth Lajos utcai későkelta fazekaskemencék

széről a korai és középső keltakori telepeink anyagának behatóbb ismerete nélkül a dák etnikum és a forma kapcsolatának kérdését nem tartjuk lezártnak. Fedő töredékeink a hordóalakú, korongolatlan fazekakhoz hasonló anyagúak és kidolgozásúak, feltehetően azok lefedésére szolgáltak. Tárolóedényeink korongoltak, két változatuk van: a kis tárolóedények közé tartozó sima, vízszintes peremű, finoman iszapolt, kívül simított felületű, oldalán díszített IX. t. 12. sz. darab, és a szemcsés anyagú, széles, vízszintes peremű hombárok különböző nagyságban. A finoman iszapolt, gyakorta besimított díszű kis hombárok^ és az érdes felületű nagy hombárok

54 is a későkelta időszak jellegzetes, általánosan elterjedt tárolóedényei, használatuk bizonyos módosulással a római korban is létezik. A kemencék leletanyaga egyértelműen az i. e. 1, századból származik. Nehezebb probléma annak eldöntése, hogy a LT-Dl, vagy a LT-D2 fázisba tartozik-e. A LT-D időszak nálunk csak telepekről ismert anyagának szétválasztása mindezideig nem történt meg, ezért csak saját megfigyeléseinkre támaszkodva kíséreltük meg a korhatározást, amely kizárólag kerámián alapul, mivel a fémanyag teljesen hiányzik. A mintaszerűen publikált Tabán-Gellérthegy-i település anyagát Bónis É. a LTD2 fázisra keltezte, vagyis a település az i. e. 1. század 2. felében jött létre, virágkora Augustus korában volt.

55 A Tabán-Gellérthegy-i és az esztergomi anyag összehasonlításakor számos olyan darabot találtunk, amely mindkét helyen előfordul, ez természetes, hiszen bizonyos formák hosszú időn át használatban voltak. Lényegesebb azonban az eltérésekre figyelnünk: S-profilú táljaink formája egységes, hiányzik a Budapest-környéki tálak sokféle peremvariációja (aminek oka persze az azonos műhelyből származás is lehet!) ugyanez érvényes a díszítésre is, mert míg nálunk kizárólag a matt sáv, a hullámvonal és a csíkozás fordul elő, ott ezeken kívül megtalálható a hegyes és széles ívminta (girland) számos variációja, a zeg-zug és a hurok alakú besimítás. A tálformák közül teljesen hiányzik anyagunkból a félgömb alakú tál, a behúzott, kis gömbölyű peremű tál, a füles, kúpos fedelű nyúlványokkal díszített tál, az Ansatzkopf-tál (ez más esztergomi telepanyagban sem fordul elő!) . A fazekak között nincs szűknyakú, tojás alakú fazék, kihajló peremű, vállbordás, nyakán besimftott díszű nagy fazék. Teljesen hiányoznak a festett edények, a kézzel formált, ún. dák kerámia (füles csésze, magas szűk testű, kihajló peremű fazekak, vagy a hasukon bütyökkel és girland alakban, vagy vízszintesen felrakott ujjbenyomásos lécsorral díszített fazekak), melyek jellegzetes korhatározói LT-D2 időszaknak. BÓNIS 1969, 182., Abb. 10. 17., 58. 13-, 61. 11., 63. 27-28., 93. 1-5., 7, 9. BÓNIS 1969, 191-193., Abb. 60. 5., 61. 12., 64. 20., 95. 5. BÓNIS 1969, 235-237. 101