Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)

Antoni Judit: Ethnoarcheológiai kísérletek II. (Csonteszközök készítése)

Ezt követően a fa üllőn a vájatba helyezett kőre egy másik kővel ráütve törtük szét. A 16. kísérlethez kb. 1 éves és 2 hónapos frissen leölt disznó fibulákból megkezdtük az előkészítő kísérletek befejezése után az eszközök készítését. A négy résztvevő közül kettő kovapengével lefaragta a nagyját, míg a másik kettő csak csiszolással munkálta meg a csontot. A csiszolás mindig homokkövön történt, finomabb szemcséjű követ választva erre a célra. A faragás 24 percet, a csiszolás ezt követően 25, illetve 30 percet vett igénybe, míg a csak csiszolással megmunkált eszközöket 75 és 35 perc (2. tábla 6.) alatt készítették el. A 17. kísérlet során a "D/2"-ben gyűjtött száraz disznó-szárkapocs-csontokból kíséreltük meg a lengyeli kultúra helyi, illetve a lengyeli sáncról származó eredeti példányainak mintájára "ár"-szerű eszközöket csiszolni (3- tábla 1.). A Télizöldesben a felszínen gyűjtött példány (1. sz.) alapján 112, illetve 172 perc alatt, a Lengyel 1/933-431 ltsz. tárgy (3. tábla 2.) alapján 32 perc, a Télizöldes XLVIII/3-as alapján 77 perc és a Lengyel 1/933-419-es minta (3- tábla 3.) alapján 117 perc alatt készült el a hasonló eszköz (5. tábla 1.). A további kísérletekben a 15/a anyagból állítottunk elő eszközöket, megadott mintapéldányok után. Egy árat 45 perc alatt készítettünk el, a többi darabra 60 (minta: Lengyel 1/933-407) 70 perc (minta: Télizöldes II/III/D), illetve 80 perc (minta: Lengyel 1/933-407) munkaidő volt szükséges. A Télizöldes, XLVIII/ 3- számú példány másolatát az egyik résztvevő 50, a másik 70 perc alatt fejezte be (3. tábla 5-6.). A 19. kísérlet során előállított szilánkból (száraz tavalyi juhcsont) tőr készült, 115 perc alatt. A 12. kísérletben széthasított friss marha-femur eszközzé csiszolását 270 perc alatt végezte el a készítője, majd elsőként megkezdte a csont átfúrását friss nádszállal (4. tábla 1.). Ez a munka 195 percig tartott (4. tábla 2-3-). Egy másik lyuk készítése 70 percet vett igénybe, az előzőhöz hasonló módszerrel, friss náddal, egy oldalról, előzően kovaszilánkkal bekarcolva a lyuk helyét. Súrlóanyagként mindketten vizes homokot használtak. Megpróbálkoztunk ugyanezzel a módszerrel, régi, száraz náddal is, de ez hamar elrepedt. Száraz homokkal, friss náddal szintén nem bizonyult sikeresnek, mivel a száraz homok hamar kipergeti és nem csiszolta úgy az anyagot, mint a jól összeálló vizes homok (5. tábla 2.). Csont fűrészelési kísérletünket faalapon, kovaszilánkkal végeztük: egy gímszarvas metacarpusának kettéfűrészelése 105 percig tartott. Egy száraz tavalyi juh-tibiából való, két végén hegyes eszköz csiszolásához 7-10, illetve 15 percre, egy "halpecek"-forma eszközéhez pedig 72 percre volt szükség. A résztvevők egyre nagyobb gyakorlatra tettek szert időközben, és közülük egyesek szinte sorozatban, negyedóránként készítettek el egy-egy eszközt. Az eszközökhöz ezúttal nem készítettünk "nyelet". Ez az esetek jelentős részében nem is látszik szükségesnek, mivel a csontnak a munkában "passzívan" 81