Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)

Antoni Judit: Ethnoarcheológiai kísérletek II. (Csonteszközök készítése)

Újkori csonteszközök készítésével és főleg használatával kapcsolatos külföldi kísérleteket igen keveset tudnék idézni, tekintve, hogy a csonteszközökről szóló szakirodalom 99%-a tipológiai jellegű.

5 Saját tapasztalataink szerint a csonteszközök elkészítése, különösen, ha abban már némi gyakorlatra tettünk szert, nem okoz nagy gondot és - főleg a kisebb méretűek (10 cm-ig) rövid idő alatt előállíthatók. A csontok anatómiai ismerete kétségkívül adott volt az üjkőkorban, s ezek az ismeretek határozták meg a készítés technikáját elsődlegesen, továbbá azt is, hogy mire és milyen módon használhatják fel az eszközt. Az, hogy egy időben esetleg többféle megmunkálási technika és egy típuson belül több változat is előfordul, adódhat a készítők egyéni stílusából, hozzáértéséből is. A csonteszközök az élet minden tevékenységi formájában szinte kivétel nélkül alkalmazhatók: a kőnél rugalmasabb, mégis szilárd, a fánál pedig keményebb voltuk a felhasználás hihetetlenül széles skáláját teszi lehetővé. Annak ellenére, hogy kialakulhattak egyes típusok, melyeket vagy azonos munkafolyamatban, azonos módon, vagy azonos anyagra használtak, az eszközök java minden bizonnyal több szerepkörben is fellépett egyszerre, melyek akár kinematikailag is eltérők lehettek. A jövőben végzendő kísérletek célja felderíteni a csonteszközökben rejlő adottságokat és kitágítani azt a szűk kört, ahová vélt alkalmazhatóságuk alapján az eddigi kutatások beszorították őket. E kevesek közül néhány: BLEUER 1988; DESSE 1977. és főleg MURRAY 1979. 82