Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)
Bíró Endre: A brigetiói falfestmény pannóniai vonatkozásai
eltéréssel, hogy Hesioné karjait a feje felett kötözték meg és Herakles a buzogányát felemelt kezében tartja. A csekély eltérés a kompozíció azonosságán nem változtat. Nyilvánvaló, hogy mindkét alkotásnak azonos előképe, vagy mintaalapja volt. Az eltérés csak a kőfaragó, illetve a festő egyéni meglátását tükrözi. A Herakles mondakör ábrázolása Pannoniában már a II. században megkezdődött 3 és Commodus alatt - aki Herakles tiszteletét különösen támogatta egyre inkább elterjedt. Az intercisai Herakles és Hesioné domborművet III. századinak datálják. 4 Most a brigetioi II. század közepéről származó falfestménnyel való kapcsolata alapján esetleg korábbra hozható is lehetne. Másik falképünk, amely kapcsolatot mutat egy már ismert pannonia domborművei a római eredetmondát jeleníti meg, Mars és Rhea Silvia (Ilia) találkozását. Rhea Silvia kevésbé ismert nevén Ilia (falfestményünkön Mars és Ilia magyarázó felirat látható) Numitor albai király leánya volt. Mikor Amulius erőszakosan elfoglalta testvére Numitor trónját, Rhea Silviát Vesta papnőnek kényszerítette, hogy gyermektelen maradjon, Mars azonban álmában teherbe ejtette és ikrei születtek, Romulus és Remus. A brigetioi falkép a folyóparton alvó Iliát mutatja abban a pillanatban, amikor Mars teljes fegyverzetben leszáll hozzá. Érdekes módon függetlenítette magát a festő a történettől és valószínűleg a mintakönyvtől is (erre az analógiákból következtethetünk) azzal, hogy a kép jobb sarkába egyszerűen belefestette a találkozás következményeit, az ikreket. Abban a mindenki által ismert szituációban, amikor a csecsemőket a farkas szoptatja. Ez a jelenet ismétlődik meg egy aquincumi domborművön a falképen önkényesen befestett Romulus és Remus nélkül. 5 Rhea Silvia ugyanabban a helyzetben fekszik, mögötte a növényzet is hasonló. Mars ugyancsak vízszintes lebegésben közelíti meg. Itt azonban lándzsája helyett pajzsát tartja előre. Lobogó köpenye és sisakja hasonló. A falfestmény egyes jelenetei és a mitológiai domborművek kompozíciós hasonlóságából több feltételezés, illetve következtetés vonható le. 1. A brigetioi falfestmény ismeretében megállapíthatjuk, hogy a II. században nemcsak a mitológiai jeleneteket ábrázoló domborművek terjedtek el Pannoniában, hanem a mitológiai jelenetekkel díszített falfestmények is. Ezekben az ün. pompei-i III. stílus továbbélését láthatjuk. Az a körülmény, hogy más hasonló falfestményt nem ismerünk a provinciában, annak tulajdonítható, hogy a festmények jóval könnyebben pusztultak el, 3 ERDÉLYI 1954. Az irodalom felsorolásával. 4 ERDÉLYI 1974, 137. 5 M.N.M. Ltsz.: 72.1857. Óbuda 204