Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)
Történelem - Fülöp Éva Mária: A Tata-gesztesi Esterházy-uradalom megszervezése a XVIII. század első felében I.
sok kriptájában temették el. 53 Balogh működésének megítélésében nagy eltérések tapasztalhatók. A "Bécs-gyűlölő helyi hatalmasság" 54 és a "... magyarság jövője felé tekintő, haladó szellemű kisnemes" 55 túlzásai közt valószínűleg akkor járunk a helyes úton, ha valóban széles olvasottságát, új iránti fogékonyságát, 56 kiváló gazdasági érzékét hangsúlyozzuk. A birtokok irányításában igen alaposnak, mindenre odafigyelőnek és valósággal fáradhatatlannak tűnik. Nemcsak utasításokat ad és kér végrehajtásukról pontos jelentést, hanem személyesen is járja az uradalmakat, a horvátországi részektől a cseklészi uradalomig. Minden fontosabb, nagyobb gazdasági munkánál személyesen is jelen van, 57 sőt néha éjszaka is utazik, 58 hogy a munka kezdetekor már jelen lehessen: "Mert szenvedni nem akarom, hogy hirem nélkül legkisebb is tétessék." 59 S bár ez a jelenlét sok esetben egyszerűen a f elvigyázással azonos /saját megfogalmazása szerint "... a Szemeskedés el annyira mindnyájunkat Szorongat..." 60 , néha azonban már a gazdálkodás lehető legjobb s leggazdaságosabb módjának megléteséhez tartja szükségesnek a 'gyakorlati tapasztalatok szerzését. Természetesen mindez összefüggésben áll az adott korszakkal, hiszen a mezőgazdasági szakirodalom először fordításokban, majd már Magyarországon született művekkel éppen e században bontakozik ki, s válik fokozatosan önálló diszciplínává, elméleti tudománnyá is ennek nyomán az évszázadokig csupán megfigyelésekre és tapasztalatokra alapozott agrárgazdálkodás. Balogh Ferenc és Eszterházy József levelezése számtalan értékes adatot őrzött meg számunkra az uradalmak gazdasági életéről, sok esetben a döntések okaira, a megvalósítások körülményeire is rávilágítva - s mindezeken túlmenően igen szemléletesen bontakozik ki előttünk a dominiumok lakóinak mindennapi élete is. E levelezésnek különösen az 1740es évekbeli darabjai értékesek számunkra, hiszen, amint említettük, teljhatalmú megbízottként ekkor állt Balogh a gazdasági ügyek intézésének élén, információi ekkortól a legalaposabbak, legsokrétűbbek. Ha azonban az uradalom megvásárlása után meginduló szervezőmunkát, az igazgatási és gazdasági szervezet kiépülését kívánjuk tanulmányozni, kiindulópontunkat a legkorábbi instrukciók és az uradalom első gazdasági szabályozása képezhetik. Tisztviselők és alkalmazottak instrukciói, 1727. A későfeudális korszak nagybirtokainak szervezetével Kállay István foglalkozott behatóan monográfiájában, 61 a legjelentősebb magyarországi birtokos-családok levéltári anyagára támaszkodva mutatva be a dominiumok kormányzatát, figyelemmel kísérve a birtokok hármas - közigazgatási, jogszolgáltató és gazdasági - tevékenységét. A testületi irányító szervek és az operatív szervek munkájának felvázolása mellett az uradalmi alkalmazottak csoportjaival is részletesen foglalkozik. A továbbiakban mi is az általa alkalmazott felosztást figyelembe véve mutatjuk be a tata-gesztesi uradalom szerkezeti felépülését, az egyes tisztviselők és alkalmazottak szerepét, hatáskörét és tevékenységét, az uradalmi tisztségviselői kar hierarchiájának kiépülését. Mindehhez alapul Eszterházy József 1725-1728 közötti leveleskönyve szolgál, amelybe az egyes alkalmazottak instrukcióit is bemásolták. 62 57
