Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)
Történelem - Fülöp Éva Mária: A Tata-gesztesi Esterházy-uradalom megszervezése a XVIII. század első felében I.
/. TISZTVISELŐK /OFFICIALES/ 1. Titkár /secretarius/ 6 * A szorosabban vett titkári teendők ellátása mellett munkaköre a gazdálkodás irányításával is összekapcsolódott - amint arra Balogh Ferenc személyével kapcsolatban már utaltunk. 1727-ben a secretarius Eszterházy Józseftől kapott részletes utasítással járta be az újonnan megszerzett tatai jószágot, az instrukciók végrehajtásáért ő és a jószágkormányzó /praefectus/ voltak a felelősek. 64 2. Jószágkormányzó /régens, praefectus, plenipotentiarius/ 65 A tiszti hierarchia élén álló tisztviselő. Für Lajos megfogalmazása szerint 66 gyakorlatilag az uradalom feje, aki "... közvetítette és javaslataival döntő mértékben meghatározta a tulajdonos akaratát." A tata-gesztesi dominiumban a vizsgált korszakban három praef ectusról van tudomásunk, de Francsics Ferenc és Forgách Imre korántsem lehettek Balogh Ferenchez hasonlóan meghatározó jelentőségűek. 67 A leveleskönyvben két, 1727-ben Francsics Ferencnek adott utasítás maradt fenn, s eszerint a praefectus kötelessége volt "... mindazt végben vinni, ami az Oeconomiának teljes intézéseire, proventussainak öreghbétésire, Jobbágyimnak conservatiojára, s talán augmentatiojára is, és a jó rendtartásnak véghben menetelire deserviálhat." A második, 1727 júniusában kelt utasítás külön utasítást is tartalmazott a gesztesi praefectus, Francsics Ferenc számára: a tatai uradalom megvásárlása ügyeiben Gyulai Ferenc alispán véleményét kellett kérnie. Jól mutatja ez azt, hogy a vármegyével való kapcsolattartás is a jószágkormányzó feladata volt. A leveleskönyvben egy harmadik utasítás is található "Jószágim Praefectussának Instructiója" 68 címmel. Eszerint a jószágkormányzó feladata a tisztek, tisztviselők irányítása, a gazdaság felügyelése, a vármegyegyűlések látogatása - ha ő maga nem mehet, a f iscalis vagy a "Rationum Exactor" helyettesítsék -, a számadások évenkénti, s a jövedelmekről negyedévente készült kimutatások továbbítása a földesúrnak. Az úriszéken ő volt a földesúr képviselője. A beszedett büntetéspénzek harmada a praefectust illette. Minden két hétben írnia kellett a birtok tulajdonosának, s minden negyedévben Pozsonyban vagy Cseklészen személyesen megjelennie Eszterházy József előtt. 3. Számvevő /exactor/ Aleveleskönyvben ugyan nem maradt fenn a számvevőnek szóló utasítás, de a számtartó /rationista/ feladatkörének jobb megértése érdekében feltétlen szólnunk kell róla. A későbbiekben részletesen bemutatni kívánt, 1729. évi gazdasági szabályozás említi már az "officium rationariumot", vagyis a számadások censura ját végző szervet. A számvevőségnek minden évben április hóig kellett elvégezni a számadások átvizsgálását. Sok esetben azonban Balogh Ferenc - a benne teljes mértékben megbízó Eszterházy József kérésére - a számvevő helyett maga végezte el ezt a feladatot. 69 1746-ban a tatai, gesztesi és semptei uradalmak számadásainak censurálását Kolinovics Gábor vállalta el, az exactor fizetésének megfelelő bérért. 70 A pénzügyi kérdésekkel közvetlenül foglalkozó tisztviselők jelentősége tárgyalt korunkban nagyon megnövekedett. "A XVm. század eleje új időszak kezdetét jelentette a magyar mezőgazdaság és nagybirtok történetében, amely megteremtette a gazdasága és 58
