Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Restaurálás - Papp Kinga: Mohamedán szószék és korántartó restaurálása

az általa elfoglalt Keletrómai-Birodalom megszűnik, és vele a bizánci kultúra is. Hódító útján a meghódolt népek kultúráját magábaszívta, új művészetet alakít ki és terjesztett maga körül, amely bizánci, perzsa, egyiptomi, római formaelemek keveréke. E sokféle elemből született meg a sajátos jellegű mohamedán művészet. A mohamedán művészet az iszlám valláshoz tartozó népek művészeteinek hagyományosközöselnevezése, amelyben azonban a sajátos vonásokkal rendelkezőnépművészetek is megférnek. Az iszlám azokban a korszakokban, amelyekben nagy világhatalmakat egyesített (VH-XVI.sz.) és Spanyolországtól Indiáig uralkodott, a hódító jellegű vallás és a katonai erőre alapozott hatalom berendezkedése alapján kulturálisan is egységessé tette a birodalmat. A művészetben meghatározó lett az iszlám vallás ÉLŐLÉNYEK ÁBRÁZOLÁSÁRA VONATKOZÓ TILALMA. így az iszlám népeinek lényegében csak építészete és díszítőművészete van. Az építészet fő tárgya a mecset. Alaprajzi elrendezésük általában: sokoszlopos csarnokok, előtte folyosóval körülvett udvar vagy -bizánci hatásra kupolás, minaretes, sokszögű épület ill. ezek kombinációja. A falfelületeket kívül és belül síkornamentika díszíti. Ez a más célú (tanítás, síremlék) épületekre is vonatkozik. Bár az iszlám művészet fő ága az építészet, az egyéb tárgyak, bútorok, kerámiák, fém-, üveg-, textiltárgyak is magán viselik az iszlám művészet jegyeit. Ezért beszélhetünk az iszlám művészetről. Az iszlám egység három alapvető oka: 1. az iszlám vallás 2. a muzulmán államok földrajzi helyzete 3. a mozgékonyság, ami az arabokra, de minden más mohamedán népre is jellemző. A "mozgékonyság" az az évente megismétlődő mekkai, medinai zarándoklatok, atyol nemcsak zarándokok hanem kereskedők, iparosok, művészek, sőt tudósok is keresztül -ka sul beutazhatták a világot már annak első évszázadaiban. Nyitott volt számukra a világ az Atlanti-óceántól Indiáig és Belső-Ázsiáig. Ez a mozgékonyság tette lehetővé az eszmék vándorlását, kicserélődését, a művészeti stílusok elterjedését és átvételét, az áruk többékevésbé biztonságos szállítását nagy távolságokon. A mecset nemcsak imádkozóhely hanem egyúttal kulturális és társadalmi központ is lett. Az egységnek tehát alapfeltétele és mozgatóereje, ha nem is mindig közvetlenül, de közvetve:^4Z ISZLÁM. Az iszlám művészetét a DÍSZÍTÉS ELSŐDLEGESSÉGE jellemzi. Funkciójában ugyan a bizánci művészet is dekoratív, de magát a római birodalom örökösének tartja, míg az iszlám művészete a klasszikus görög-római kor tagadása. A mohamedán művészetben a geometrikus alapú, absztrakt díszítés uralkodik. Élőlények megjelenítését a vallás hagyományosan tiltotta. Mohamed a bálványimádástól való félelmében tiltotta meg az ember és állatábrázolást. Ez a tilalma elsősorban a szertartások helyére vonatkozott. Az iszlám művészetének két jellemző vonását kell még megemlíteni: a "horror vacui"-t, azÜRES FELÜLETEKTŐL VALÓ ÍRTÓZÁSTés a színek szeretetét. A kerámia, textil, fa és más anyagokból készült tárgyak szinte tobzódnak a színekben. Az üres felülettől való félelem arra készteti a művészt, hogy a rendelkezésre álló teljes felületet ornamentikával borítsa be. Az uralkodó költségén emelt és díszített vallási létesítmények az uralkodó és az udvar befolyását és hatalmát hirdették. A mohamedán népek, Arábia nomádjainak mintájára, a bútornál jobban kedvelték a szőnyegeket. Ennek ellenére a fát minden korban megmunkálták és voltak bútoraik is. A bútorokat azonban elsősorban vallási célokra használták. A koronaállványok fafaragványaiban a növényi, a geometrikus és a feliratos motívumok uralkodnak. Elef ántcsontberakásos, lapokból álló asztalkák, szószékek, ajtók, mennyeze207