Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)
Néprajz - Kövecses-Varga Etelka: Mogyórsbánya a népi építészete
rakták le. A konyhában f alázó téglából vagy lapos /6-8 cm vastag/, 20 x 20 cm-es négyszög létű, vagy kb. ugyanilyen átmérőjű hatszögletű téglákból készítették a padlót. Az 1920-as években a téglapadlót több helyen cementlapokkal cserélték ki. Az első szoba a legtöbb házban még századunk elején is f öldpadlós volt. Sok helyen még a cseréptető felrakása után is megmaradt. Gazdasági épületek Istálló /"mastal", "stol'V Általában a házzal egy fedélszék alá került, de a házzal egy sorban már nem fért el, a tel ek végében, a házra merőlegesen is megépíthették. Ilyenkor előfordult az is, hogy a pajtával került egy fedélszék alá. Az istállók fala szintén rakott fal, tömésfal vagy vályogfal volt. A födém és a tető szerkezete, anyaga a házéval megegyezett. Az istállók padlásán tárolták a széna egy részét. A széna felrakását a hátsó, nyitott vértelken át vagy a tetőből kiugró, deszkából épített, kis ház alakú részen /"povalnyík'7 keresztül dobálták fel. /l l-12.kép/ Innen a szénát a födémbe vágott négyszögletes alakú etetőlukon /"príklannyík"/ 48 juttatták le az istálló alsó részébe. Általában az ajtótól balra eső oldalon húzódott a jászol /"hrant"/. Csak a lovak jászla fölött volt etetőrács. Azistállóban deszkából elkerített részben tartották a tömésre fogott libákat /ez a rész a "kámerlík"/, s itt végezték a libatömést. Az istállónak egyszárnyú deszkaajtaja és az ajtó mellett egy kis szimpla ablaka volt. Fészer /"úkol", "sufni"/ Többnyire a házzal egy sorban, az istálló után vagy az előtt helyezkedett el a szerszámok, gazdasági eszközök tárolására szolgáló, nyitott elejű fészer. Hely szűkében azonban előfordult a házra merőleges elhelyezés is. Ha az udvar végében meredek part volt, a fészert féltető alkalmazásával építették. Egyébként a fal és tető anyaga, szerkezete az istállóéval megegyező volt. Pajta /"humnye'V Pajtát csak a nagyobb gazdák építettek. Ha volt pajta, ez - a telek méreteitől függően szintén vagy a házzal egy sorban, vagy a házra merőlegesen a telek végében épült. A fal anyaga megegyezett a házéval ill. az istállóéval. A tetőszerkezet is csak annyiban különbözött, hogy magasabbra építették. Két rövidebbik oldalán a homlokzati részt a jobb szellőzés érdekében nyitottan hagyták, vagy függőlegesen egymás mellé állított deszkákkal szegeitek be./13.kép/ A pajták 3 részből álltak. A két szélső részt széna, szalma, kukorica és - külön, deszkáb ól készült rekesztékben -pelyva tárolásárahasználták. Középső része volta "szürü'Mde álltak be a cséplőgépekkel, a hosszúkocsival. A pajták középen nyitottak voltak, vagy elől-hátul nagyméretű, kétszárnyú f akapuval látták el őket. A középső részen át történt a hátsó kertek megközelítése. Az 1920-as, 30-as évektől kezdve a pajták jobb vagy baloldali részében, vagy - féltető alkalmazásával - az elé építve kamrát alakítottak ki. 4 ^/14.kép/ Á II. vüágháború után a pajtákat is cseréptetővel látták el. 160
