Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)
Néprajz - Kövecses-Varga Etelka: Mogyórsbánya a népi építészete
A déli irányból érkező patak medrét mindkét oldalról közel azonos távolságban elhelyezkedő, szalagtelkeken álló házak kísérik. Ez a régi Fő utca, ahol az emlékezet szerint a nagyobb gazdák laktak. Déli végében, ahol a patakmeder egy keleti irányból betorkolló völggyel találkozik, halmazos településrész alakult ki. A másik, ma is meglévő patak/"Sás-árok", "Kenderes árok" vagy "Árok", szlov. "Konopnyica"/ 29 medrét mindkét oldalon kimagasló löszteraszok kísérik. Itt helyezkednek el a szalagtelkeken álló házak: a déli oldalon az "Árok sor" /mai Petőfi VLJ házai, az északin pedig a "Pincesor" /mai Arany János uJ házai. Az északi oldalon húzódó terasz a délihez képest kétszer nagyobb távolságra van. A terasz és a patakmeder közötti lapályos részen, valamint a két patakmeder találkozásánál, a templom előtt halmazos településrész alakult ki szabálytalan alakú telkekkel. 30 A II. világháború előtt a templom közelében helyezkedtek el a középületek. 31 A templomtól Tát irányában 1887-ig nem volt lakóház, csupán az 1862-ben épített Brzorád-kastély állt itt, 32 s a falutól 3 km-nyire, szintén a táti út mellett egy ma is meglévő kápolna, amelyet a pestis emlékére emeltek 1755-ben. /2.kép/ A mai templomnak középkori építészeti részlete nincs. 33 A temető tőle keletre helyezkedik el. Afalu belterületének északnyugatra esőlegmagasabbrészén,a"Dubnyík"-ban/Tölgyfa dűlő/ 3 egymással párhuzamos sorban helyezkednek el a pincék. A két szélső sor fésűszerűen beépített. Néhány pincét még a mai Arany János utca végén is találunk. /Ezek már az 1887-es kataszteri térképen is láthatók a 86-89. számok alatt./ A falu nyugati szélén, a "Perbaj" nevű falurészen helyezkedtek el egy sorban a pincelakások. A pincelakások építése csak a H. vüágháború után szűnt meg. 3 ^ A falu századunk elejétől kezdett terjeszkedni északnyugati, északkeleti és északi irányban. 35 Növekedésének üteme 1945 után volt a legszembetűnőbb: 1945-től 1959-ig több ház épült, mint amennyi addig volt. Azóta kisebb ütemben, de tovább gyarapodik a község. Telkek Mogyorósbányán kétféle telek található: szalagtelek és szabálytalan alakú telek. A telkek az udvart és az udvar végéhez csatlakozó kertet foglalják magukba. Az udvarok /"dvor", "hof7 mérete, elsősorban pedig a hossza a térszín alakulásától függött. A Fő utcában csak kisebb mértékű volt a talaj emelkedése, és hosszúak voltak az udvarok. Agazdasági épületek egy részét/kamra, istálló, fészer/ a házzal egy sorban építették meg. A gazdák telkein, ha volt elegendő hely, az udvar és a telek között helyezkedett el a szérű. 36 Nagyobb gazdák telkein pajta is volt. Ezt a házzal egy sorban vagy az udvar végében, a házra merőlegesen helyezték el. /V.ábra/ Az Árok-soron és a Pince-soron csak rövidebb udvarok voltak. Itt a szintemelkedés olyan nagy mértékű volt, hogy a padlástérbe az udvar végéről be lehetett lépni. Legtöbbször azonban az udvar végét függőlegesre vágták, vagy kevésbé meredekre alakították, s az így keletkezett partba /"vrúska'V lépcsőt vágtak a kert megközelítésére. A partban pincét, ólat, katlant alakíthattak ki. A halmazosan települt részeken a nagyobb telkeken építhettek pajtát. Néhány esetben előfordult, hogy ezt az út túloldalán lévő telken építették meg. 37 A ház /"dom", ném. "hausz'V az udvar elején, a jobb vagy a bal szélen helyezkedett el. Az ólak az udvar végében, vagy a házzal szemben, a telek másik oldalán voltak. Itt állt a hidas /"krmnyík7,abaromfiólak/"hlev7,atrágyadomb/"hnoj7ésaWC/"hajzel7. 151
