Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Néprajz - Kövecses-Varga Etelka: Mogyórsbánya a népi építészete

Ha volt, itt helyezkedett el az épített katlan /"kotlina"/ és a füstölő /"csmúgyárn"/ is. A nagyobb telkeken présházat is találunk. /3.kép/ A Fő utcán több háznál az első szoba alatt volt a kőből kirakott pince, de ezeket már századunk első felében betöltötték.

38 A telek első részében, a ház közelében helyezkedett el a kút. Ez azonban nem minden udvarban volt. A telek udvarhoz csatlakozó hátsó részében, az erősen emelkedő helyeken a "parton" helyezkedtek el a kertek. Legtöbbször csak gyümölcsfák voltak benne, de volt, aki felszántotta és csalamádét, muhart vagy rozsot vetett bele, vagy káposztát, krumplit ültetett. A nagyobb esőzések vagy hirtelen hóolvadás idején leszaladó víz ellen csak árkokkal védekeztek, teraszok kialakítására csak az utóbbi 10-20 évben került sor. Az udvarokban is csak gyümölcsfák voltak, de előfordult, hogy a ház előtt még maradt 1-2 m széles hely, amelyet virágokkal ültettek be. A kiskerteket csak az 1960-as évektől kezdték kialakítani. A legtöbb ház udvara az utcafront felől még századunk első felében is nyitott volt. A telek többi, beépítetlen oldalát "gátakkal" zárták le. A gátakat úgy készítették, hogy az erdőn bokrokat vágtak ki, majd ezeket kötéllel hazahúzták és kb. 40 cm magasságban összerakták. Századunk húszas-harmincas éveitől kezdve vesszőből, lécekből vagy kőből készítették a kerítést /"ohrada"/. A vesszőkerítéseket úgy készítették, hogy a földbe szorosan egymás mellé leszúrt vesszőket 2-3 vízszintesen elhelyezkedő karó/"csatló7 közé fűzték. A léckerítéseknél a földbe szúrt léceket két vízszintes sorban alul-felül vesszővel ös szegúzsolták. Módosabb házaknál kőből építették a kerítést. A köveket pelyvás sárral rakták egymás fölé, majd kétoldalról bevakolták és fehérre meszelték. Gyakori volt a süttoi vagy tardosi mészkőből készült faragott kerítésoszlop. Építőanyag, falazat Mogyorósbánya a földépítkezésű falvak közé tartozott. Ezt láthatjuk egy 1846-os jegyzékből is, amely az urasági épületeket a következőképpen írja le: " 1. erdész ház vályogbul nád tetőre 12 szoba + konyha + kamra + istálló + fészer/, egy sertés ól vályogbul, szalma tetőre, kút kerékkel 2. kortsma az allya köbül egyéb iránt válogbul részint nád, részint szalma tetőre 3. présház 1 szobával az allya köbül, falai válogbul nád tetőre, 2 pince, az eggyik köbül a másik téglábul 4. kápolna... fa zsindely tetőre, melly tető régisége miat nevezetes javittást kivan 5. Iskola-ház válogbul nádtetőre tanittó és jegyző lakására egy szoba kamara konyha és egy nagyobb szoba oskolának. Éhez tartozik egy istálló fészerrel válogbul szalma tetőre, egy kis kőpincze. 6. Mészárszék istállóval válogbul szalma tetőre, 20 öl hosszú pincze égett tégla bolttal."

39 Az építkezésben döntő szerepe volt annak, hogy a faluban az uralkodó talajnem az agyagos sárgaföld. Az építkezést megkönnyítette, hogy a házak többségénél az építőanyagot magából a telekből termelhették ki. A szükséges épületfát a nyergesi és a dorogi fakereskedésekből, vagy pénzért az uradalomtól szerezték be. 152