Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Történelem - Payer Gábor: Egy 16. századi hugenotta hadvezér és terve a török európai kiűzésére

sen szemügyre vennie, amely színháza lett a most játszódó tragédiának, amelynek szereplői a franciák, akik bizony nem kímélik egymást pusztítani, amióta e gonosz szenvedély felütötte fejét. És amiként az egyre növekvő láz meggyengíti és ledönti a legerősebb szervezetet, ugyanúgy belháborúink állandósulása szinte teljes egészében tette tönkre és fosztotta meg a Királyságot nagyságától, gazdagságától és pompájától... A belső viszálykodás idézte elő közöttünk az Istennel szembeni tiszteletlenséget, az engedetlenséget a magisztrátusok iránt, az erkölcsök megromlását, az igazságszolgáltatás és a törvények megvetését, a bölcselet és tudományok lebecsmérlését." (Discours II. 72., 75.p.) Eszményképe - a navarrista párt két kiemelkedő teoretikusa (Hotman, DuplessisMornay) hatásának, s 1584-től navarrai Henrik növekvő népszerűségének is köszönhetően - egy olyan - páternalizmustól áthatott - centralizált monarchia, amelyben az uralkodó és alattvalói közötti harmóniát, a „szerződés" megtartását az alapvető keresztény erkölcsi normák betartása (az uralkodó részéről: jámborság, tisztesség, igazságosság; az alattvalóktól: hűség, szolgálat, engedelmesség) garantálja. Osztályhelyzetéből adódóan részletesen foglalkoztatja a nemesség hanyatlása, megrendült társadalmi tekintélye.Úgy véli, hogy nem elsősorban a vallásháborúk, hanem a nemesség maga - fényűző, tékozló életmódja, provincializmusa - saját romlásának okozója. La Noue igen érzékletes és részletes képet fest a reneszánsz francia nemességének erkölcseiről és életmódjáról 1. Ferenc és II. Henrik uralkodásának időszakáról -, miközben a nemesi életforma változtatását sürgeti. E tékozló nemesi életvitelen való változtatásnak - szerinte - legalapvetőbb előfeltétele a nemesi nevelésnek mielőbb a kor követelményeihez igazítása. Ezért a legjelentősebb királyi és tartományi székhelyeken (Párizs, Lyon, Bordeaux, Angers, Cognac, Fontenaibleau) akadémiák létrehozását javasolja. Itt a nemesi ifjak - La Noue humanista nevelési elveiből következően - elsősorban hatékony szellemi, s emellett korszerű katonai képzésben részesülnének. Nemesi osztálytudatából fakadóan e „Királyi Akadémiák" természetszerűen csak a nemesség osztályszempontjait juttatnák érvényre, amelynek eredményeként - a nemesi nevelés radikális megreformálásával - egy új szellemiségű, humanista erkölcsű francia nemesség társadalmi vezető szerepét - régi hírnevéhez méltóan - újra megérdemelten vívná ki. E társadalmi vezető szerep megszilárdítását célozza az a hadseregreform is, amelyet La Noue katonai „discours"-jaiban fejt ki részletesen. A katonai fejtegetésekben (8 ,,discours"-ban) ezért foglalkozik behatóan a kiképző rendszer, a gyalogsági taktika megújításának a „modern" hadtudományi alapelvek elsajátítatásának kérdéseivel. Gazdag katonai tapasztalatain alapuló - s folyton próbára tett - elvei, nem véletlenül, az orániai hadseregreform kidolgozásában is mintául szolgáltak. yy

Az orániai hadseregreform súlypontja a kiképzés modernizálása - a németalföldi kiképző rendszer bevezetése volt. Ennek a tervnek megvalósításától függött a fő probléma megoldása: a németalföldi hadseregnek a támadó háborúra való felkészítése. Nassaui János, Orániai Móricz unokaöccse, akinek nagy érdemei vannak a reform végrehajtásában, a François de La Noue (a hor egyik legjelentősebb katonai személyisége) által kidolgozott irányelvekhez igazodott." (kiemelés tőlem, P. G.) Műve befejező, „Mémoires"

részében (26. fejezet) La Noue a tanulságok megvonása és katonai tapasztalatainak összegzése végett foglalkozik részletesen az első három vallásháború folyamán -1562 és 1570 között - lezajlott hadjáratokkal, azok politikai céljaival, és főként a hugenotta hadvezetés által követett stratégi és taktika kérdéseivel. 80