Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Skoflek István: Mikropaleontológiai adatok a Szőny–Molaj lakótelep római kori ásatásáról

„Az emberi tevékenységre utaló" kategória értéke magas, különösen az egyed szerinti relatív gyakoriságé. Ez összevetve az „eredeti" kategóriából levont következtetéssel aláhúzza annak jelentőségét. Külön kiemeltük az esetleg „termesztett, vadászott, gyűjtött" kategóriát. Itt is magas százalékarányt kaptunk, az egyed szerinti relatív gyakoriság magasabb értékével (2. ábra). Ez is telephely, az ember által használt terület szélét és nem a központját jelentheti. Összefoglalva: A későrómai ásatáson gyűjtött hét minta (7 liternyi anyag) mikropaleontológiai vizsgálata hat növény-, négy állat- és 12 csigafajt eredményezett. Ezeken kívül két egyéb anyag (gyöngy és gyöngyháztöredék) került elő. A bolygatott talajban az egyes minták összehasonlítása nem járt eredménnyel. A relatív gyakoriság szerinti értékelés egy száraz, füves területet jelez, amihez kis átmenettel folyóvíz tartozik. Az emberi tevékenységre utaló számítások nem az ember által használt terület központi részére, hanem annak perifériális részére utalnak. A gabonafélék közül a búza, az állatfajok közül a (vad) disznó szerepelhetett táplálékként. Ezek mellett a hal és a kagyló fogyasztására is utalnak adatok. Az egyik mintában előforduló ürgecsont lehet véletlen is, de nem zárhatjuk ki a táplálékként való felhasználást sem. t Skoflek István Irodalom Hartyány, B.—Nováki, Gy.—Pataky, P.: 1968. Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967—68. pp. 5—84. Skoflek, I.

—Hortobágyi, L: 1975. Medieval seed and friut finds from the Castle Hill of Buda. Mitt. Arch. Inst. 4. pp. 135—156. Schermann, Sz.: 1966. Magismerer I

—II. Akadémiai Kiadó, Budapest Soó, R.: 1964—73. A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I—

V. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest 188