Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Nagy Zoltán: Vitéz János „szép palotája” írott források tükrében

Henrice, nostri quando preclaras voles Cantare laudes presulis, Quare superbas paroe irari domos, Sacer colit quas pontifex! Haud ulla tarnen ceperit digne virum SedeSj nisi ether igneus. JANUS PANNONIUS: János Henrikhez, a germán költőhöz 1470-ben. Jeleníts István fordítása. I. m. 618. 1. 12 JANUS PANNONIUS Versei. Szerk. Kardos Tibor. Budapest, 1972. 304. 1. (Regiomontanus vonatkozó helyére szerző hívta fel Kardos Tibor figyelmét.) 13 VESPASIANO DA BISTICCI: Le vite. Edizione critica con intxoduzione e commento di Aulo Greco. Vol. I. Firezne, 1970. p. 323. „ .. .Aveva questo arcivescovo di Strigonia una forteza ch'era delle belle cose del mondó, fornita benissimo d'ogni cosa da difendere, et avevale fatta murare gran parte lui, e aconciare bellissime istanze, in fra le quali v' aveva fatta fare una degnissima libreria, et aveva in questa fortezza tutte le sua sustanze." 14 A vajdahunyadi „Mátyás loggia" építési idejére vonatkozóan vő.: MÖLLER ISTVÁN: A Vajdahunyadi várépítési korszakai, Budapest, 1913, amely szerint a „Mátyás loggia" még Hunyadi János és özvegye, Szilágyi Erzsébet idejében épült. Az esztergomi „Vitéz loggia"-nak a vajdahunyadihoz való viszonyával, mind építészeti, mind pedig ornamentális díszítése vonatkozásában Tudomány és művészet Vitéz János humanista udvarában c. készülő könyvemben foglalkozom részletesen. 15 NYÁRI ALBERT: A modenai Hippolyt-kódexek. Századok. 1870. GEREVICH, TIBERIO: Ippolito d'Esté, l'arcivescovo di Strigonio. in Corvina. 1921. VOIT PAL: Gyarmati Dénes mester és a régi magyar építőgyakorlat. Művésztörténeti tanulmányok, Budapest, 1957. VOIT PÁL: Codeci modenesi di Ippolito d' Este. Acta Históriáé Artium. 1958. (A számadáskönyvekből idézett részletek Voit Pál tanulmányainak jegyzeteiből valók.) Az Árpád-kori Lakótorony termeinek Beatrix általi használatával kapcsolatban igen valószínűnek tarthatjuk, hogy azt nemcsak Hippolyt érsek előzékenysége biztosította számára, hanem olyan jogról van szó, amit még a IV. Béla 1249. és 1256. évi adományleveleiben fenntartott a király és családtagjaik számára. 16 LADISLAUS SUNTHEIM: Das Donauthal (1498—1505). Hgg. von Fr. Pfeifer. Jahrbuch für vaterlaend. Geschichte. I. Wien, 1861. S. 295. „In Slos im Sal stent all künige von Ungern gemahlet".: 17 STEPHAN GERLACHS dess Aeltern Tage-Buch. Frankfurth am Mayn, 1674. 8. 1.: Den 17. sind wir Morgens umb 7, Uhr zum Beg oder Obristen zu Gran gegangen . . . letzlich uns alle zum Mittagmahl geladen, und 41. Trachten aufgesetzt. Darauv uns ein vornehmer Türck, auf Befehl des Obristen, auf das Schloss geführet, welches ampt der Stadt, vor 30. Jahren eingenommen worden, ist fest, schön und herrlich gewesen, aber alles zerrissen, darauf vor Zeiten der Erzbischof gewohnet, und ist da noch gegen der Donau sein Saal zu sehen, darinnen der Herr Christus am Kreutz, die Jungfrau Maria und die Sybillen gemahlet, aber allen die Angesichter durchstochen sind: gleich dabey ist ein grosser weiter Saal, oben mit einer vergüldeten Bühnen, in deme die Ungarischen Könige gemahlet, aber die Angesichter auch durchstossen sind. Vor diesem ist ein schöner Gang gegen der Donau. ..." (A közölt fordítás: Adalékok a magyar nemzet történetéhez a XVI. században Szalay László által. II. Pest, 1861.) 18 HELTAI GÁSPÁR: Chronica az Magyaroknac Dolgairól. (Kolozsvár, 1575). XXXI. Rész. — HELTAI GÁSPÁR: Magyar Krónika. Nagy-Győr, 1789. I. 120—123. 1. 19 NAGY ZOLTÁN:Ricerche cosmologiche nella corte umanistica Giovanni Vitéz. Rapporti veneto-ungheresi all' epoca del Rinascimento. (Szerk. Klaniczay Tibor) Budapest, 1975. 65 113