Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Szatmári Sarolta: Kályhacsempék a tati várból I.

A 6. típusból a bal oldali baldachin alatt álló alak a budai Judith, helyett egy teljesen eltérő alak, 3 ágú, koronát viselő, fürtös hajú királynő, dúsan redőzött gyöngyös övvel összefogott ruhája fölé gyöngyös díszítésű palást borul. Két kezét kifordított tenyérrel emeli maga elé, jobb oldalt indul a csempe szamárhátíves része. (h=12, sz = 6,5 cm) A típushoz tartozó másik töredék jobb oldali sarok, leveles díszű, baldachinos fülke, és a hozzákapcsolódó ablak. (XXIII. t. 1., 2.) A 7. típusból az angyalalakos, oromcsempékből egy teljesen összeállítható darab került elő. A címer az alsó részben Karinthia címere. Fölötte mázatlan, karcsú, hosszúruhájú angyalalak, egyik szárnya kiegészített, másikon zöld máz nyom. Egyik kezében fehér alapon barna ferde sávos címer. Jobb kezében pirosfehér csíkos (M.o.) címerének bal sarka. Az angyal feje fölött címerpajzsban sas, fölötte a 3 halhólyagos mérmű, nem áttört mint a budai daraboknál. (M = 51,5 x 18,8) (XXIII. t. 3.) A többi töredék kb. 11 csempéhez elegendő. Ezenkívül 4 mázatlan angyalalak, egyiknek a címere barna ferde sávval elválasztott piros mázas, másik festetlen. (XXIV. t. 1.) Zöldmázas angyaltöredékek is előkerültek (4 db) A csempetípusból felső zárórész is elég nagy számban került elő. — Halhólyagok — áttörtek 20 db. A csempék csúcsán átfúrt, keresztrózsát tartó oromzat. Címertagok, címertöredékek a budai típusoknak megfelelőek. Párkánycsempénk nem felel meg a budai 8., 9. típusnak. 2 léctag között, csonkolt levéldíszes, levéldísz- és pálcatagszélesség 3 cm. Alsó párkány saroktöredéke zöldmázas, csonkolt levéldíszes, felső része letörött és kopott. Hajlásszöge a belső oldalnak 35—40°. A 13-as, felezett sarokcsempetípusnak megfelelő, zárt előlapú és 5 szirmú rozettával. A csempe egyik fele van meg hátoldalával együtt. Sz = 11,5; magasságát 22,5 cm-re rekonstruáltuk. A 15. típus tetőcsempe-töredékei mázatlan és zöldmázas változatban egyaránt előfordultak, és 2/3 részben megvoltak, tehát méretük is kiszerkeszthető volt. Méretei pontosan egyeztek a budaival. A darabokon a metszések élesek. A legnagyobb háromszög alsó részét jelentő töredéken megfigyelhető volt, hogy az alsó részt nem dolgozták ki, nem profillolták a peremet, csak egyszerűen bevágták, feltehetően azért, mert az angyalos csempék oromzata úgyis eltakarta. A hátlapok nem kormosak. A mázatlan darabokon fehér engobe nyoma figyelhető meg.* (XXV. t. 1—2.) Az oromrózsák az egri és a budai példányokhoz csak hasonlóak, de nem azonosak. A kis méretű keresztrózsa 4 húros, kidomborodó levéllel a budaihoz hasonló, de nem áttört, középen a felerősítéshez szolgáló lyukkal. Mázatlan. Mérete is kisebb: 6,2 x 6,2 cm. (XXVI. t. 1.) A nagyméretű keresztrózsa is négy összekapcsolódó levéllel, nem áttört levelekből áll. Mérete 20 x 20 cm. (XXVI. t. 2.) A levelek egy 3,5 x 3,5 cm szárban végződnek, amely a felerősítésre szolgál.