Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Szatmári Sarolta: Kályhacsempék a tati várból I.

a) Az 1. budai típusnak megfelelő kiegészíthető griffes csempe. A griff lába alatt dombok, jól látható a fa negatív nyoma. Az anyag vörösesszürke, máza kicsit elégett. Mérete: 24 x 23 cm. Vastagsága 9,8 cm. b) Kiegészített csempe. Díszítése, keretezése u. ilyen. A külső léckeret bal felső és a jobb alsó sarka kb. 3 cm, szélességben bemetszve. Máza sárgásabb zöld, n = 24 x 23, 9 cm vastag. Ugyanilyen szélmetszéses töredék (20 x 6,5, erősen elégett mázzal, oldalszélessége 8 cm. A griffes csempékből még 25 db töredékünk került elő, 8 db a griff testének különböző részleteivel. Mázuk a sárgászöldtől a sötétzöld irizáltig terjed. (XXI. t. 1.) A keretező darab és sarkok egy részén az oldalvastagság is mérhető volt (8 cm). A sarokrészleteken a griffek lábai és dombos talaj is látható volt. Egyik bal alsó sarok mérete megegyezik ugyan a budai la. típussal, de a belső tükör más, a griff lába alatt nincs dombos talaj. A budai lb. típusú csempékhez hasonló darabjainak (3 db) is vannak, amelyeknél a belső pálcaréteg mellett horony fut. Egy bal alsó saroknál a szélmegoldás az eddigiektől eltér, mert a két léckeret által körülvett levélsor alatt kívül is van egy horony, alatta széles keret a külső szélig, így a levélsor szélessége a léckerettel csak 2 cm, míg a többi darabnál 2,5 cm volt. A pálca alatti külső szél 3 cm, míg a többieknél 1,5—2 cm. (XXI. t. 2.) Az la., lb. típusba tartozó csempék és csempetöredékek mázai sokfélék. Ez azonban a többszöri átégés következménye is lehet. A csempék kétfajta negatívról készültek, ami a szélmegoldásaikat illeti, a dombos talaj hiánya a griffek lába alatt csak az la. típusú keretű csempetöredéknél fordult elő. A dombos talaj a daraboknál barázdáltsága miatt inkább fanegatívra utal, míg a sima esetleg agyagnegatívra. Méretbeli eltérések nem nagyon figyelhetők meg, a két kiegészített csempét kivéve, melyek 24 x 23 cm-re egészültek ki. Szélvastagságaik 7,8—8, 9,8 cm-ig terjedtek. A budai 2 típus, az oroszlános csempe töredékeiben sem fordul elő — a tatai anyagban. A 3. típusból töredékek kerültek elő. Egy csempe szélessége volt meghatározható (22 cm) Apostol és szentek szobrai nem kerültek elő. 24 db került elő a wimpergák és a mérműves ablakok, szamárhátívek töredékeiből. A töredékek 7—8 csempéhez tartozhattak. Mázuk változó zöld, sokszor elégett. Egy felezett darab töredékét találtuk a 3b. típusból. Szélessége 10,5 cm, kis 3 karélyos mérműve van, fölötte indás levelek. Egy példányt tudtunk a budai megfelelő alapján a 4. típusból restaurálni. Apostolok és szentek nyoma nem látszik a kis talapzatokon. Mérete: 38 x 21, vastagsága 9 cm. Ugyanennek a típusnak még 10 csempéhez tartozó töredéke került elő. Ezek között teljes felsőrészek és dongás hátrészek, fiálék és szamárhátívek részletei kerültek elő. (XXII. t. 1.) Az 5. típusból, a lovagalakosból csak 2 töredékünk van, amelyek 2 különböző csempéhez tartozhattak. A csempe bal oldali része a balra forduló ló sörényes feje, két első patás lába, a lovas sarkantyús lába, a ló farka és a hátsó lába, a csempe jobb oldali széle van meg. A ló és a lovasalak mázas volt. A másik csempe bal alsó sarka került elő. (XXII. t. 2.) 78