Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Vékony Gábor: Koroling birodalom „délkeleti” határvédelme kérdéséhez

lehetett, vö. Kniezsa, StSl I. 44. Mivel Priwináék mégiscsak valami nyugati szláv nyelvet beszéltek, ez nem olyan lehetetlen. Vö. Sabniz~Zebecke. 247 MGH Dipl I. Lud. Germ. n. 45. pp. 61—2. 248 Hauptmann, L.: MIÖG 34. 1915. 281. skk. 249 Väczy, SSz 24. 1970. 64. j. 250 Vö. Uuolcogna: Volkonja, Kos, Gradivo 2. 348/20. j. 251 Csánki II. 747. 252 Csánki II. 716. 747. 253 Vö. Holub, Zala m. kkori vizr. 23. 254 Wiedemann, Trad. Höchst. Regensburg n. 86., p. 78. 255 Uo. n. 102., p. 91. 256 Lehetne Vörrü, 1412: Werech, 1463: Werwh, 1469: Wereh, Csánki III. 123., de a további topográfiai adatok máshová mutatnak, s nem bizonyos, hogy a IX. századi név w-s kezdetű. 257 Vö. Kos, Gardivo 2. 210., Balics. A kereszténység története 256/3. j., stb. 258 Friedrich, G., CDEB I. n. 9., p. 6., Kos, Gradivo 2. n. 174., p. 137. (reg) 259 Widemann, Trad. Höchst. Regensburg 78. 260 Uo. 78 sk. 261 Regin, chron. ad a. 880. MG SS I. 591. 262 Vö. MGH Dipl. Karoli III. IL, n. 95., p. 122—3. 263 Vö. Ann. Fuld. ad a. 884. MG SS I. 401. 264 Uo. 400. 265 Hitto adománya: Id. 208. j. 266 Widemann, Trad. Höchst. Regensburg n. 37., p. 43. 267 Váczy, SSz 24. 1970. 298. 268 Mitterauer, Kar. Markgr. 4. 269 Kos, M.: Conversio 135. 270 ed. F, Kurze: p. 173. 271 MG SS I. 359. 272 így: Kos, M.: Conversio 135., Mitterauer, Kar. Markgr. 86. 273 Vö. Kos, Gradivo 2. XLL, Mitterauer, Kar. Markgr. 87. 167. 274 CBC c. 7. MG SS XL 9. 275 840. Vö. Sós, Mg szláv nép. 110., Váczy, SSz 24. 1970. 297. 276 Mitterauer, Kar. Markgr. 142. 277 Auctar. Garst, ad a. 874. MG SS IX. 565. 278 Kos, Gradivo 2. XLIV. 279 Vö. Regin. chron. ad. a. 880. MG SS I. 591. Mitterauer, Kar. Markgr. 166. 280 Widemann, Trad. Höchst. Regensburg n. 102., p. 91., a keltezésre vö. fentebb. 281 Mitterauer, Kar. Markgr. 88—9. 282 A datálásra vö. Mitterauenel szemben Váczy, SSz 24. 1970. 305/71. j. 283 vö. Ann. Fuld. ad. a. 861. MG SS I. 374., Ann. luv. ant. ad. a. 857. MG SS XXX 2. 744. 284 896: Ann. Fuld. MG SS I. 413. 285 Id. ezzel szemben' Sós, MG szláv nép. 113, 115—6. által öszefoglalt véleményeket. 286 vö. Friedrich, G., CDEB I. n. 15., p. 11., Migne, Patr. lat. CXXVI. 942. 287 Friedrich, CDEB I. n. 9., p. 6., Bitterauf, Trad. Freising n. 887. 288 vö. Bona, Acta Arch. Hung. 18. 1966. 313/198. j.: az Ann. regni franc, ed. F. Kurze, p. 151. és a Vita Hlud. imp. c. 32. MG SS II. 624. alapján Siscia környékén Ljudevit határa a Kulpáig terjedt: ide vonul fel Borna Ljudevit ellen. 289 vö. Ann. regni franc, ed. F. Kurze p. 153., Vita Hlud. imp. c 33. MG SS II. 625. 290 vö. Fehér G., ArchÉrt 1956. 37—8., Zlatarski, Geshichte der Bulgaren I. Leipzig 1918. 34. skk. Váczy, SzIE I. 215. 291 A Dráva—Száva közi dukátus délnyugati szomszédját akkor lehet meghatározni, ha ismerjük a 828-ban széttagolt Friaul-i Mark négy grófságát, vö. Ann. regni franc, ed. F. Kurze, (p. 174., Vita Hlud. imp. MG SS II. 631. Klebel, Siedlungsgeschichte des deutschen Südostens, München 1940. 52. szerint ezek Istria, Friaul, Slavonia ?Kraina/?Meran lennének. Ezek közül Istria és Friaul meghatározása nem jelent problémát: Mitterauer, Kar. Markgr. 85., 73