Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Vékony Gábor: Koroling birodalom „délkeleti” határvédelme kérdéséhez

a másik kettő annál inkább, mivel közvetlen adatunk rájuk nincs. Rögzítésüknél azonban kiindulhatunk abból, hogy a Liudevit lázadás idején két olyan, a friauli dux alá tartozó területről hallunk, amelyik később marcha jelöléssel vagy grófsággal azonosítható területi egységként feltűnik, ez Kraina és (az akkori) Karinthia Drávától délre eső része. Utóbbi (Carantanorum regio) az Ann. regni franc, ed. Kurze p. 150. szerint „ad ipsius (se. Baldrici) curam pertinebat". Ezt a területet azok a karantánok lakták (pars Carantanorum), akik Liudevit oldalára álltak: Ann. regni franc, ed. Kurze, p. 153. Liudevit tevékenysége pedig csak a Dráva déli oldalán adatolt, vő. uo. p. 150—1. Vita Hlud. imp. MG SS II. 624., ahol Baldric „iuxta Dravam" ütközik meg Liudevittel. A krainaiak „circa Savum fluvium habitant et Foroiuliensibus pene contigui sunt", Ann. regni franc, ed., Kurze, p. 153. Mindkét itt meghatározható rész feltűnik később külön egységként. Karlmann egy 878. szept. 9-i oklevélben az öttingi egyháznak „in partibus Carentaniae Sclavinieque regionis" adományhoz birtokot (Kos, Gradivo 2. n. 248., p. 184. reg.). Ebben az esetben azonban nem „Karinthia vagy Szlovénia" fordítást kell adnunk, mint Kos, im. 184/2. j. teszi, nyugodtan fordíthatjuk „Karinthia és Szlovénia területének részein" alakban a szöveget, mivel a birtok a Drávától délre is kiterjed Puch és Villach között, azaz Karinthiának arra a részére, amelyik 828 előtt Friaulhoz tartozott. Legvilágosabban követhető a Drávától délre eső területek megosztása egy 895. szept. 29-i, ugyancsak Ötting számára kiállított Arnulf-oklevélben (MGH D. Karol. III. n. 138., p. 209.) ahol az adományozott birtokok Karinthia központi területén kívül három területi egységben helyezkednek el, ezeket pedig az oklevél „marchia iuxta Sou warn", „ultra fluvium Sowam" és „in orientalibus partibus Charantana" kifejezései határozzák meg. Az első terület, a Száva felső részén összekapcsolható a 878-as Karlmann-oklevél Drávától délre eső területek Sclauinia jelölésével, a Száván túli birtok közelebbről a Krainában található Gurkfeld, a karinthiaiak pedig Knittelfeld és Trixen környékén vannak (vö. Kos, Gradivo 2. 234.) A Karinthia központi részén kívül eső birtokegységeket az oklevél szövege az alius pronomennel világosan elkülöníti. Karinthia mellett így az oklevél alapján egy Száva menti ( = Sclauinia) és egy Száván túli ( — Kraina) grófságot lehet meghatározni. Az első Karinthia 828 előtt Friaulhoz tartozó részével, a másik az ugyanonnan elkapcsolt Carniolával azonos, utóbbi egyébként II. Ottó egy 973-as oklevelében comitatus Carniola, vulgo Chreina marchaként szerepel (Kos, Gradivo 2. n. 444., p. 338.) Szlovénia keleti határa Celje környékén húzódhatott, ez Lajos 824. jan. 21-éről származó oklevelében „in finibus Sclavinie" van (Kos, Gradivo 2. n. 78., p. 68.). Fentiek alapján az egykori friauli marchaból Istria és Friaul mellett Krainát és a Száva felső folyása, Dráva—Száva közén fekvő Sclaviniát választották külön. 292 Kos, Gradivo 2. X., Bona, Acta Arch. Hung. 18. 1966. 313. Sós, Mg szláv nép. 99. skk. 293 CBC c 6. MG SS XI. 9. 294 CBC c 8. MG SS XI. 10. 295 Ann. regni franc, ed. Kurze, p. 174. 296 uo. p. 173., Ann. Fúld. MG SS I. 359. 297 A kérdés taglalása feleslegesnek tűnhetne, de mivel a Conv. autentikus volta 828 előttre vitatott — vö. Bona, Acta 18. 313, 314, 317. — szükségesnek látszott. Mivel adatainkból kiderült, hogy 871 körül a Karoling birodalom a Rábától keletre nem gyakorol fennhatóságot, a Conv. topográfiai adatait a Pippin-féle felosztáshoz kell kapcsolnunk (vö. Váczy, SzIE I. 218—9/1. j.). Cibulka, Velkomoravsky kostel 172—3. miután a bécsi Ruprecht patrocinium (Ziebermayr, Noricum 359. sk.) alapján Salzburg fennhatóságát 829 előtt a Rába és a Bécsi erdő közé is kiterjeszti, a Conv. felosztását úgy egyezteti Pippinével, hogy nehezen indokolható fordítási magyarázatot ad, „aláír" az eredeti szövegnek. Ezt a nehézséget küszöböli ki Bona, ih. azzal, hogy az addig Pippinnek tulajdonított felosztást (vö. Sós, MG szláv nép. 102. is) a Conv. szerzőjének tulajdonítja. Valójában több okunk van arra, hogy a Conv. idevonatkozó adatait a Pippin-féle felosztással azonosítsuk. A bécsi Ruprecht patrocinium aligha olyan, hogy nagyobb jelentőséget tulajdonítsunk neki, Salzburgnak másutt is vannak passaui területen birtokai, példaként említhetjük a 860-as oklevél helységeinek első csoportját. Másrészt a Conv. fenti adatai nélkülözik a behatóbb helyrajzi ismereteket, amit 871 körül, majd egy százados térítőmunka után aligha tarthatunk elképzelhetőnek. A Dráva folyásának É-D irányba való helyezése csak egy olyan szemlélet következménye lehet, amelyik a Dunát teljes hosszában K-re tartónak képzeli. Ugyanakkor a szöveg „partén Pannóniáé. .. inferioris" 74