Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Szatmári Sarolta: Tájékoztató a Komárom megyei múzeumi szervezet munkájáról és célkitűzéseiről

A szervezet megalakulásával teremtődött meg a feltétele megyei szinten a tervszerű és arányos gyűjteményfejlesztésnek és a hathatósabb közművelődési munkának. Nem volt azonban néprajzos, helytörténész muzeológus, összesen 1,5 restaurátorral rendelkeztünk. A szakmai munka mellett a kiállításrendezések feladatában is minden muzeológus részt vett. Ezt csak azért érdemes megemlíteni, mert pl. Tatán 1966-ban is 10 időszaki kiállítást nyitottunk és ekkor nyílt meg a Komárom 3 termes római kiállítás is. A költségvetés: 1 241 000 Ft volt. A múzeumi hálózat kialakulása: 1966-os megalakulásától fokozatosan fejlődött intézményhálózatunk is. Ehhez lehetőséget biztosítottak elsősorban múzeumi felhasználásra alkalmas műemlékeink és a Művelődési Minisztérium, és Megyei és Városi Tanácsok anyagi támogatása. Esztergomban a Régi Megyeháza átépítése után a Balassa Bálint Múzeum részben nagyobb kiállítóhellyel gyarapodott, részben irodái és raktárhelyzete javult. Lehetőség teremtődött korszerű restaurátormühely kialakítására. Tatán a vár melléképületei és kazamatái is múzeumi kezelésbe kerültek, lehetővé vált az egész várépület műemléki helyreállítása. A volt Angolparkban levő Eszterházy nyárilakot a Városi Tanács segítségével kaptuk meg, helyreállítása után a megyei szervezet irodaépülete lett. Itt nyertek elhelyezést a gazdasági központ, igazgatói irodák, a könyvtár és adattár is. Ezzel a várépületben legalább egy kiállítási szintet nyertünk. Tatán Vaszary János festőművész nyaralója is múzeumi kezelésbe került, Szőnyben Dobi István lakóházában 1970-ben emlékmúzeumot nyitottunk. Ezzel egyidőben Tatabányán egy régi iskolaépület megszerzésével a megyeszékhely is múzeumhoz jutott, ahová a rövid idő alatt megnövekedett gyűjtemény átköltözött, és 1973-ban állandó kiállítás is megnyílt. A múzeum a szervezet Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Osztályaként működött 1985-ig. 1971-ben Ácsteszéren megnyílt a Táncsics Emlékház. A néprajzos szakember-állomány megteremtésével lehetővé vált e szakág fejlesztése is. 1973-ban a tatai Miklós malomban megnyílt a Nemzetiségi Néprajzi Múzeum, amely időközben országos bázismúzeummá vált. 1974r— 75-ben Tatán megnyílt a helyreállított Várban egy 12 teremből álló állandó kiállítás, amely ma is látható. Új, megnövekedett lehetőséget kaptak az időszaki kiállítások (2 terem). 1976-ban Ászáron, az OMF által helyreállított szülőházban megnyílt a Jászai Mari Emlékház. 1977-ben pedig a helyreállított tatai Zsinagógában megnyílt a Görög-római Szobormásolatok Múzeuma. Nem önálló múzeum, csak kiállítóhely a már 1965 óta működő komáromi Klapka György Múzeum. Legfontosabb feladatát már akkor ellátta, amikor a Szőnyben és Komáromban szanaszét heverő (150) római követ ideszállítottuk, tanulmányi kiállítás formájában bemutathatóvá tettük. Hosszú évekig volt 6