Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Szatmári Sarolta: Tájékoztató a Komárom megyei múzeumi szervezet munkájáról és célkitűzéseiről

itt látható a Brigetio történetét, majd a megye kismesterségeit bemutató kiállítás. Jelenleg a XIX. századi Komárom történetéből látható itt kiállítás. A múzeumi kiállítások fejlődésével megyénk idegenforgalma is növekedett, kiállításaink és egyéb rendezvényeink időnként országos visszhangot is kiváltanak. Ezt néhány adattal is tudjuk bizonyítani. Pl. a tatai Kuny Domokos Múzeum látogatottsága a 60-as évek elején 20—25 ezer volt, ma a 3 tatai múzeum látogatottsága évente csaknem 300 ezer. Úgy gondoljuk, hogy ez talán nemcsak az idegenforgalomnak, hanem kiállításunk vonzerejének is köszönhető. Úgy érezzük, hogy múzeumaink mostanra kerültek bele igazán az ország múzeumi vérkeringésébe. Múzeumi munkánk extenzív szakasza lezárult. A megnövekedett igényeknek ezentúl már nemcsak mennyiségi, hanem megteremtett lehetőségeink között egyre igényesebb minőségi munkával tudunk csak eleget tenni. Időszaki kiállításaink száma csak a tatai vármúzeumban évente 6—10 volt, ezek tematikája képzőművészet, néprajz, helytörténet, természettudomány. 1973-tól számottevő a tatabányai és folyamatos az esztergomi időszaki kiállítások rendezése. Ezeknél megkíséreltünk bizonyos állandó profilt teremteni, így pl. Tatán az egyetemes néprajz, vadászattörténet, Tatabányán a megye néprajza, az életmód-kiállítások, Esztergomban képzőművészetet és a fontos gyűjteményrészekből állandó kiállítást legalább pótló időszaki kiállítások az állandó témák. Vannak állandó kötelezettségeink, ilyen a korábban őszi, most tavaszi Komárom megyei művészeti tárlat, és évente egy-egy megyei művész önálló bemutatkozása. A kiállításokhoz minden esetben országosan is elismert minőségű és kivitelű katalógusokat és plakátokat készítettünk. A vár és a Zsinagóga állandó kiállításhoz is szinte azonnal készült kisebb vezető több nyelven, az első egy év alatt elfogyott, az újabb is elkészült. A közművelődésben a Múzeumbaráti Körök, múzeum és iskola, honismereti mozgalom terén is jelentős eredményeket értünk el. Ezekben a munkákban a megye összes szakmuzeológusa és közművelődési dolgozója együttesen vesz részt. A „Tájak Korok" mozgalom irányítója, szervezője és lebonyolítója megyénkben a múzeum volt, ezért a munkáért elismerésben részesültünk. 1983-ban Tatán a helyreállított Nepomucenus-malomban kapott helyet az országos gyűjtőkörű Német nemzetiségi Bázismúzeum. Állandó kiállítása öszszefoglalja a magyarországi németek történeti, néprajzi anyagát. A Városi Tanács segítségével raktárépületet is kaptunk s ma ez a legjobb körülmények között működő bázismúzeum. 1985-ben a tatabányai munkásmozgalmi és ipartörténeti osztály is múzeummá alakulhatott. Az újonnan épült Közművelődés Házában kapott megfelelő iroda- és raktárhelyet és megnyílt a tatai szénmedence történetét bemutató kiállítása. 1986-ban teljesen múzeumi kezelésbe került a Miklós-malom Tatán. Helyreállítása után a magyar és egyetemes néprajzi gyűjteménynek ad helyet. 1986-ban megnyílt a tatai VIII. sz-i Vizivágóhíd, amely az ország egyetlen ilyen jellegű ipari műemléke. 7