Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Vékony Gábor: Koroling birodalom „délkeleti” határvédelme kérdéséhez

topográfia, ami arra mutat, hogy az Arnulphinum (?vagy elveszett elődje) készítésekor pontosan ismerték Salzburgban a Zala menti területet, de erre utal Ternperch és ecclesia Gundoldi mellőzése, ezek időközben eltűnhettek, így ki is maradnak az oklevélből. A helyzet tehát éppen fordított, mint Koller gondolja.

214 Kérdés viszont az, hogy mi módosítja az Arnulphinum birtoksorának menetét a 860-as oklevélhez képest. A Kensi utáni új adatok V ecclesiae, Ruginesfeld, Durnauua és Poetovio. Az útviszonyokat figyelembe véve, a 860-as felsorolás menetét nem szükséges megváltoztatni sem a Gnasbach mentén fekvő Ruginesfeld és Durnauua,

215 sem Poetovio miatt, mert ezeket „ad Rapam" után, a Gnasbach mentén is megközelíthették. Világos tehát, hogy csak a V ecclesiae közbeiktatása miatt módosít az Arnulphinum a korábbi birtoksoron, s ezzel talán a Dunántúl IX. századi topográfiájának leglényegesebb kérdéséhez érkeztünk. Quinque ecclesiaet általában, majdnem kivétel nélkül Péccsel azonosítják.

216 Ettől csak Salamon F. tér el, aki a Conversio Quinque ecclesiaejét nem helynévként, hanem a szöveg részeként fogja fel, a további adatokat pedig az Arnulphinum hamis voltával bizonyítja valótlannak.

217 Salamon olvasatát elfogadja Balics

218 és Karácsonyi

219

, Schünemann „sprachlich und sachlich" lehetetlennek tartja.

220 Salamon feltevése szükségessé tenné azt, hogy a Conversio hatását kimutassuk az Arnulphinumon, ezt azonban azon az adaton kívül, hogy az Arnulphinum úgy említi a betoldott Mosapurchot, mint Szt. Adorján nyugvóhelyét, semmi sem valószínűsíti (noha természetesen Salzburgban nem lehet kizárni a Conversio ismeretét), s ez az adat sem olyan, amely feltétlenül bizonyítaná a Conversio ebben az esetben való használatát. Másrészt láttuk, hogy az Arnulphium pontos topográfiai ismeretekkel rendelkezik a birtokok elterjedési területén, így aligha lehet kizárni, hogy Quinque ecclesiae helység ne létezett volna. Viszont éppen az Arnulphinum korrekt topográfiája miatt értelmetlen V ecclesiaet Péccsel azonosítanunk, ebben az esetben ugyanis a felsorolás Pécstől visszatérőben folytatódhat a 860-as oklevél rendszerében. Ezzel együtt több okunk van arra, hogy a Karoling-korban adatolt Quinque ecclesiaet ne tartsuk azonosnak Péccsel. 1. A Conversio és a későbbi források is Quinque basilicae/ecclesiae néven említik a vizsgált birtokot, akkor, amikor helyneveik következetesen németek, ill. németbe átvett szláv alakok. Ez a körülmény annak meggondolásához . vezet, hogy ebben a Quinque basilicaeben ne lefordított, hanem eredeti nevet, ill. eredeti proto-roman név visszalatinosított alakját lássuk. Erre utal a név basilica tagja is, ezt a szavat ugyanis a VI—

VII. században, az egyházi nyelvben, 'Kirche' értelemben felváltja az ecclesia. Ahol a basilica megmarad, ott a IV. század végi, V. század eleji latin egyházi nyelvre vezethető vissza,

221 a Quinque basilicae név tehát Pannónia római maradványlakosságának nyelvéből származik. A helységnek így olyan területen kellett feküdnie, ahol a romanizmus a IX. századi fennmaradt. Pécs környékén erre nincs adatunk,

222 DNy —Magyarországon viszont — mint láttuk — komolyan számba kell vennünk a kontinuitást. 2. Amennyiben Quinque basilicaet Péccsel azonosítjuk, Priwina ill. Kocel területe mintegy háromszorosa lenne a „Pannónia superior"-i vagy a Rába-