Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)
Vékony Gábor: Koroling birodalom „délkeleti” határvédelme kérdéséhez
Előbbi részletelemzésünk biztosít bennünket arról, hogy a 860-as oklevél ad Sabnizam fekvő birtokát, ill. egyházát a Zebecke mentén keressük. Mivel jelentősebb középkori út e területen éppen Zebeckén (falu) keresztül haladt, a birtokot ennek a falunak környékén helyezhetjük el. Az ad Sabnizam fekvő egyház meghatározása most már közelebb visz bennünket az oklevél többi adatának topográfiai rögzítéséhez. Utána Nezilinpah, majd egy Rábánál fekvő birtok következtik, azaz a felsorolás itt nagyobb eltéréssel K—Ny irányú, Nezilinpahot feltehetően a Kerka vízrendszerében kereshetjük. A megelőző felsorolásban viszont a Salapiugin-Chuartinahu sor Ny—K irányt mutat, így a Chuartinahu és ad Sabnizam között felsorolt birtokok bizonyosan a Zebeckétől, ill. a Válickától keletre helyezkednek el. Közülük legfeljebb Kensi (Arnulphinum: Gensi, CBC: Kensi) és Ternperch azonosítására tehető javaslat. A tagadhatatlan nehézségek ellenére ugyanis nem lehetetlen, hogy a Kensi név összefügg a később jól adatolt Kanizsa víznévvel. Utóbbi korai adatai 1193: Clesna, PCnesna, 1263: Quenisa, 1270: Kanysa, 209 ezek nyilvánvalóan egy délszl. knez-bő\ alakultak -ja birtokos melléknévképzővel. 210 Mivel Melich szerint a Kanizsa neve hasonló hangalakban a honfoglalás előtt is meglehetetlen, 221 nem lehetett, hogy a Kensi alak a Kneza hímnemű változata: Knezb átírása, olyan természeti objektumra vonatkoztatva, amelynek neve hímnemű (pótok?, de vö. ezzel a Balaton-problémát). 212 Ternperch azonosításánál abból indulhatunk ki, hogy a Válickától, ill. a Zebeckétől keletre a legkiemelkedőbb területek (-perch) a Valkonya melletti Gurgó-hegy-fszf. 338 m), ill. a Hahót és Pusztamagyaród határán lévő egykori Tompa-hegy (Tszf. 332 m). Ha figyelembe vesszük, hogy Chuartihanutól, a Válicka torkolatvidékétől Kensit dél felé haladva érték el, akkor Ternperchet inkább a Gurgó-heggyel azonosítjuk, mivel a másik hegy a Chuartinahu—Kensi közötti út vonalára eshet. Ecclesia Gundoldi így valahol Valkonya és Zebecke között fekhetett. A birtokok ilyen elhelyezkedése nagyságrendben megfelel Salzburg Rába-grófságban található birtokai első csoportjának, s ugyanolyan rendszert mutat: a birtokfelsorolás egy adott pontból kiindulva ellipszist megközelítő alakot ír le, utolsó tagja az első közelében található. Ugyanezt a rendszert találjuk a karinthiai birtokoknál is, ezek felsorolása Görtschnitzcel kezdődik, ezt három hely követi Klagenfurt környékén, majd ettől nyugatra, a Treffenbach mellett, ahonnét a felsorolás Osterwitzen keresztül visszatér keletre, aztán hosszabb, egyenes szakaszokon folytatódik. 213 Érdekes adatokat nyerünk, ha a 860-as oklevél felsorolását az Arnulphinuméval hasonlítjuk össze. Utóbbi lényegtelen eltérésekkel követi a Német Lajos oklevelet Kensi-Gensiig. Ez után viszont nem említi Ternperchet és ecclesia Gundoldit, hanem V ecclesisae közbeiktatásával Ruginesfeld felé tér el, aztán Poetoviotól visszafordulva a Mura mentén halad, s Lasnitz után azt a Luminichat említi, amelyik a 860-as oklevélben utolsó helyen van. Ez után Nezilinpahot és Sabnizt találjuk, innét kezd új sort a leírás a Rábánál, aztán Dudleipinnel folytatódik. Figyelemre méltók, hogy a megváltozott útvonal miatt az Arnulphinum éppen fordított sorrendben adja Nezilinpahot és Sabnizt, mint a 860-as oklevél. A Rába közelében fekvő Luminicha felől viszont ez a valós 57
