Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Vékony Gábor: Koroling birodalom „délkeleti” határvédelme kérdéséhez

az Itin. Ant. 261, 7 kk. említett Curta-t, Ptol. 299. 3 Koöo/ca-ját ismerjük, ez viszont Halicanum és Poetovio közé esik.

187 Mindenesetre a chuart(i) egy pannon-roman xwart<xwartü (?< kört-) >szl. hvartb alakot adhat vissza. Nézetünk szerint a rekonstruálható alakok megengedik azt a feltevést, hogy Chuartinaha nevét azonosítsuk a jelenlegi Válickával. Ennek alakjai 1214: Warizka, 1335, 1356: Warudhkawyze, 1372: Varychka, Varuchka, 1423: Varchka.

188 Chuartinaha nevének viszont feltehető egy szl. chvartbska (voda) alakja, amely a chvartt tőből, mint helynévből — bskt melléknévképzővel alkotott víznév. Ez a chvartbska alak már a X. századtól chvartska~hvartska formában jelentkezik. Utóbbi magyar megfelelője pedig szabályosan ßarska>

ßariska>varicka lesz

189

. Ebben az esetben a 860-as oklevél Chuartinahu, ill. az Arnulphinum és utódai Quartinaha birtoka valahol a Válicka mentén keresendő. Közelebbi helymeghatározásnál elsősorban azt kell figyelembe vennünk, hogy Salapiugin/Zalalövő környékéről a Válickához két úton mehettek: egyrészt a Zala mentén, másrészt pedig a későbbi középkorból ismert, Rákosról Kanizsára vezető úton

190

. Utóbbit kizárhatja az, hogy ez az útvonal nem érinti a Válickát, pontosabban a két Válicka forrásai között halad el. Kizárják azonban ezt a lehetőséget később számba veendő adataink is, így a birtokleírás a Válickát a Zala mentén érheti el, azaz Quartinaha birtokot valahol a Válicka alsó folyása mentén, a Zalába torkolása közelében kell keresnünk. Nincs közelebbi adatunk az oklevél következő területeinek meghatározásához (Kensi, Ternperch, ecclesia Gundoldi), más a helyzet viszont az ad Sabnizam fekvő egyházzal. Utóbbit következetesen Hartberg környékére lokalizálják,

191 magunk részéről sem ezt, sem Nezilinpah azonosítását nem tartjuk helyesnek. Az oklevél birtoksora ugyanis — ha figyelembe vesszük a további adatokat — DK-ÉNy irányban kell haladjon, a Sabniz—Nezilinpah (Fürstenfeld körny.) sor azonosítása viszont pontosan fordított, É—D-i irányú. Nem valószínű ez a bevett azonosítás azért sem, mert a két birtok a Rába-grófság területére esne, ennek salzburgi birtokait viszont megelőzően részletesen rögzítették. Úgy tűnik, ez a két birtok is valahol Zala megye területén keresendő, s ezt pontosan igazolhatjuk Sabniz esetében. Ennek nevét, a Safenbach-hal azonosítva, egy szl. *zabbnica 'Froschbach' alakból vezették le,

192 azonban oklevelünk alakja egy szl. *sabice megfelelője is lehet. A német -anz, enz, nitz

193 végű nevek ugyan szl. — nica végződésű alakokból származnak, -z előtt azonban fejlődhet inetimológikus -n is,

194 így egy szl. * sabice megfeleltethető a német sabniz < sabenz formának. A feltett * sabice helynév egy Sába személynév

195 szik. — ice (itjo) patronymikonnal képzett alakja. DNy-Magyarországon megfigyelhető az s/s párhuzamos adatoltsága (vö. ófn. Sala, ezzel szemben magy. Szála), így a Száva személynév is meglehetett a Sába mellett Sába alakban, amiből viszont egy Sabice helynév származtatható.

196 A Sabice melléknévi származéka, mint a Válicka esetében sabicbskb > sabicsk, aminek alapján feltehetünk egy *Sabicska (voda, vas) víz-, ill. helynevet. Ezzel egyeztethető a zalai Zebecke víz-, ill. helynév, amelynek korai formái 1226: Zebeczka, 1269: Sabuchka (!), Sebuchke, 1275, 1353: 55