Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Szatmári Sarolta: Germán sírlelet Tatabányáról

Jegyzet 1 A lelet előkerülését a találók még vállalatuknak a KOMÉP-nek sem jelentették be. A gépkezelő, aki a leletet beszállíttatta már nem dolgozik a vállalatnál, a kubikusok szabolcsiak voltak és már nem dolgoznak az építkezésen. A KOMÉP Vállalat figyelmét felhívtuk az azonnali bejelentés fontosságára és kértük dolgozói figyelmének felhívását. 2 Lehoczky Th.: A mezőkászonyi gót sír. AÉ. 1897—37. o. 3 B. Salin: Die altgermanische Tierornamentik. (1905). 9—10. o. 4 Uo.: 13/a és 16. kép. 5 Repnikov: Quelques cimitieres du pays des Goths de Crimée. Irv. Imp. Arch. Kom. 1916. 19. füzet. 1—80. 6 Zeiss: Die Grabfunde aus dem Spanischen Westgotenreich. 97—102. 7 E. Beninger: Der westgotisch — alanische. Zug nach Mitteleuropa. Mannus. Bibl. 51. 1931. 15—31. 8 Mezőkászony-Kosino : 1896-ban előkerült egyik leggazdagabban díszített fibulapár — Lehoczky Th. — A mezőkászonyi gót sír. Arch. É. 1897. 37. o. 9 Fettich Nándor: Ny-i gót lelet Gyula határában. Magyar Múzeum. 1945. (64—71.) 10 lm. m. 66—67. 11 Kovrig Ilona: a tiszalöki és mádi lelet. Arch. Értesítő. 1951. 113—118. Kovrig: Die Ostgermanen in Donau-raum. pp. 126—133. Bóna István: Kunstdenkmäler im Komitat Szabolcs-Szatmár. Nyíregyháza 1979. 12 Uo.: 116—177. o. 13 J. Werner: Studien zu Grabfunden des V. Jahr hunderts aus der Slowakei und Karpatukraine. SA. 1959. 424. 14 Bona István: A népvándorlás kora Fejér megyében. Székesfehérvár. 1971. 227. 15 Seoba naroda. Zemmun. 1962. Archeoloski nalazi. Jugoslavenskog Podunabvje. 7, 4, 28, 2 r. 82 o. 9.10 rajz öntött ezüst, 5,4 cm. 4,2 cm. 16 Uo. u.t. 1. 29. o. Borostyángyöngy is van a leletben, 17 Uo. 68. o. 1 rajz. 18 Seoba naroda II. t. 3. Grocka, 22,7 cm. 19 Seoba naroda II. t. 4. 43 o. Kolut. 18 cm hosszú — Z. Vinski: Problemi seobe naroda u karpatskoj kotlini. Növi Sad. 1978. Tat. III. Több sír volt ÉK—DNy irányítással. Kísérőlelete arany fülbevaló, almandin berakással, melyhez analógiaként Puszta Bakodot és Szekszárdot hozza fel közlője, és az V. század végére, 6. század elejére keltezi. 20 Kovrig i. m. 116—117. 21 Bóna i.m. 226 (10) 227. (11) 1924-ben is került Szabadbattyán lelőhellyel 2 pár nagyméretű fibula (20—21 cm) hosszú ezüstcsat pecekkel, tölcséralakú ezüstlemezzel és 5 ezüstszöggel együtt. 22 Barkóczi L.—Salamon A.: Das Gräberfeld von Szabadbattyán aus dem 5. Jahrhundert. Mitteilungen des Archeologischen Instituts der Ungarischen Akadémia der Wissenschaften. 5. (1974/75. 105—106.) 23 G. Daiconu: Über die Fibel mit halbkreisförmiger Kopfplatte und rautenförmigem Fuss aus Dazien. Dacia. 17. (1973) 257—275. 5—

VIII. t. 24 Ezt vizsgálja J. Werner is egy Prsa-i, (Perse), Levicei lelet kapcsán. (Héra) i.m. 427—432. 25 L. Barkóczi—Á. Salamon: i.m. Körvonalazott csoport és ismertetett lelőhelyek. 26 Barkóczi L.— Salamon Á. elmélete alapján az V. század második negyede és a gót-alán föderatív csoportokhoz kapcsolható lenne leletünk. Legközelebbi analógiái a Mezőkászony és Laa-i darabok nem keltezhetők az V. sz. közepénél korábbra, fejlapjuk lunula díszítése alapján. Az V. század régészeti kutatottságának etnikai bizonytalanságai miatt csak valószínűnek tarthatjuk Barkóczi és Salamon elképzeléseit. 41