Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Fürészné Molnár Anikó: Munkásmozgalom a tokodi üveggyárban a gazdasági válság idején

Kommunista szervezkedés A válság nehéz évei alatt sem mondott le a KMP az ipari munkások szervezéséről. Az illegális mozgalomnak — érthetően nem volt sok tagja, de befolyása messze túlterjedt a tagok számán. 1931 őszén a dorogi szénbányára és a környék ipartelepeire, 9 községre is kiterjedt a szervezkedés, amelynek 30—40 tagja volt és kb. 300 szimpatizáns támogatta.

43 A hatóságoknak a kommunisták elleni féktelen hajtóvadászata során sikerült sok kommunistát letartóztatnia. 1933. május 30-án a letartóztatások kiterjedtek a tokodi üveggyári kommunistákra is. Szűcs József és 17 társa perében 1933. szeptember 23-án mondott ítéletet a Budapesti Kir. Büntető Törvényszék. A vádirat részletesen felsorolja a tokodi kommunisták „bűneit". Az elsőrendű vádlott „Szűcs József 1931 végétől kezdve Tokodon a Kommunisták Magyarországi Pártjának kiépítésére és megszervezésére, tehát az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására és megsemmisítésére, különösen a proletár néven ismert társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat kezdeményezett és vezetett oly módon, hogy 1931. évben néhai Hajdok Ferencz rákospalotai lakos (— az újpesti kommunista kerület titkára — M.A.) felhívására elvállalta, hogy a tokodi üveggyári munkások között a kommunista szervezkedést megindítja, ... a Hajdok Ferencz által hozzá megküldött kommunista sajtótermékeket továbbította és terj esztette. Üveggyári munkások között több sejtet szervezett meg és azok munkáját ellenőrizte és irányította. A szervezkedés előrehaladásáról Hajdok Ferencznek beszámolt. A szervezkedés térnyerését szolgáló összejövetelek egyik előadója volt."

44 A 2—12 rendű vádlottak a szervezkedésben tevékenyen részt vettek és „azt előmozdították oly módon, hogy a szervezkedéshez csatlakoztak, összejöveteleken és megbeszéléseken részt vettek, kommunista sajtótermékeket vettek át és terjesztettek — tagtoborzó tevékenységet fejtettek ki — közülük Hajdok Béla összekötő volt Szűcs József és Hajdok Ferencz között — a szervezkedés részére ő szállította le a kommunista sajtótermékeket, egyik előadója volt Hajdok Tiborral együtt a szervezkedés előmozdítását célzó megbeszéléseknek — majd 1932 augusztusától Budapesten volt az északi kerület „Sajtosa" — Riderer Rezső vonta be a szervezkedésbe Hedl Rezsőt, Hurai Győzőt, Pele Jánost — és ő valamint Szmetana Ferencz kommunista sajtóterméket szétszórás útján is terjesztettek." A 13—18 rendű vádlottak „a velük szemben kifejtett agitáció és csatlakozásra való felhívásról, szervezkedéséről hitelt érdemlő módon tudomást szereztek, — arról azonban jelentést tenni elmulasztottak."

45 A nyomozás során megtalálták a „bűnjeleket" is: az illegális kommunista sajtótemékeket, röpiratokat, amelyeket a vádlottak „szétszórás útján terjesztettek." 182