Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Kernstok Károly 1873–1940

üvegablak tervei e hűséget szemléltetően bizonyítják s a „Nyolcak" idején alkotott műveivel való legszorosabb összetartozóságáról tanúskodnak.

87 A háború alatt alkotott képei közül igényessége folytán is kiemelkedik „A Duna Nyergesújfalunál" című tájképe (1915), a Grünwald-villa mozaikja (1915) és két üvegablakterve. Valamennyi szerepelt 1917-es kiállításán, mely más összképet nyújtott, mint az 191 l-es, ahol főképp aktok voltak, bizonyságául annak, hogy az emberi test tanulmányozásával, annak térbeli viszonyaival foglalkozott legszívesebben, s a formafeladatok megoldásával kísérletezett- Most főképpen tájképeket állított ki, szerényebb méretű staffage-zsal, a motívumokat főképpen a Dunapartjairól hozván. A tömegek rendezgetése, a kompozíciónak akadémikus értelemben vett szervezése sok ekkori képén is hangsúlyozott, így ,,A Duna Nyergesújfalunál'

88 című nagy tájképén, amelynek centrumában hatalmas fakoronák adják a súlypontot. A hatalmas fa gazdag lombja monumentálisan magasodik a Duna széles szürkéskék tükre fölé, terebélyes koronájával betöltve a képfelület nagyobb részét. A művész újabb megismeréseit felhasználja dekoratív feladatainak megoldásánál is. A természetből indul ki itt is, természetesen alkalmazkodva a mozaik vagy az üvegfestés törvényszerűségeihez, a síkbanmaradás feltételéhez, a vonaljáték hangsúlyozásához. Ilyen jellegű alkotásai közül kiemelkedik „A Béke és a Munka iszonya a Háborútól" című 1915-ben készült mozaikkartonja,

89 mely a Grünwald-villa

90 fürdőszobájában került kivitelre az első. világháború zajában csaknem észrevétlen, s ugyanígy múlt ki a második világháború után, amikor az épület nagy része megsemmisült. A kompozíción, mely mellett vakon haladtak el kritikusaink, szerencsésen jutnak érvényre Kernstok ,,Nyolcak"-korabeli eredményei: a nagy lovaskép biztonsága a felépítésben, a kis lovaskép

91 mozgalmas lendülete a birkózó jelenetben, a freskó monumentális ereje az alakok beállításában, az üvegablakokon megnyilatkozó díszítővágy a dekoratív részletekben. Az az állítás, miszerint Kernstok szakított régi irányával, e képpel kapcsolatosan különösképp nem állja meg helyét. Elég rápillantanunk, hogy ,,Nyolcak"-idejebeli műveivel való legszorosabb összetartozandóságát megállapíthassuk. Nem hiányzik a program sem, mely a távolba nyúló célokat világosan és félreérthetetlenül hangsúlyozza, sőt, még nyomatékot is kap azáltal, hogy az eszmei tartalom, s a belőle levonható következtetés sokkal közérthetőbben jut kifejezésre, mint a háború előtti alkotásain, formai vonatkozásban pedig rögtön nyilvánvaló, lesz, ha néhány későbbi művével, így a tanácsköztársaság idején festett „Zivatar"-ral vagy a húszas évek elejének „Ádám és Évá"-jával összehasonlítjuk. Ebben az összefüggésben vizsgálva lehetetlen észre nem vennünk bizonyos görögös klasszicitásra való törekvést, amely azonban éppen megelőző pe87 Horváth Béla: A béke és a munka iszonya a háborútól. Művészet III—1962. 1. sz. 7—8. 1. 88 A Duna Nyergesújfalunál. 1915. Olaj, vászon. 78x115 cm. Jelezve jobbra lent: Kernstok Károly 915. Magyar Nemzeti Galéria tulajdona, Budapest. 89 A Béke és a Munka iszonya a Háborútól. 1915. Tempera, papír. 210x206,5 cm, Jelezve jobbra lent: Kernstok Károly 915. Magántulajdon, Budapest. 90 Budapest, I. Ostrom utca 2. 91 Dovasok. 1912. Olaj, vászon. 112x205 cm. Jelezve balra lent: Kernstok Károly 1912. Magántulajdon, Budapest. 460