Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Kernstok Károly 1873–1940

iatosabb és legtanulságosabb városa. Micsoda képek! Párizs az sifli."

47 Egy másikban: „Egész nap képeket bújok, dolgozni azonban, bár nagy vágyam van, nem tudok."

48 Aztán átment Rómába, ahol életének legnagyobb élményében részesült. A lenyűgöző hatás érzékeltetésére álljon itt saját vallomása: „A legnagyobb művészi élményem volt, amikor Rómába kerültem és a sixtusi kápolna freskóit megláttam- Addig is rengeteget tanultam és dolgoztam, foglalkoztam a különböző korszakok festészetével és művészet szemléletével, de ennek a ráismerésnek a nyomán, hogy nyitjára jöttem egy nagy művészi korszak stílusának, valósággal megrendültem. A gondolatok egész raja forgott meg az agyamban, most nemcsak láttam, de éreztem, hogy mi az a reneszánsz, mi annak a művészi korszaknak a jellemzője. Addigi művészi szemléletem megváltozott, egész gondolkodásom módosult, amikor megismertem az örök legnagyobb mesternek, Michelangelónak sajátos és különös, jellemző tulajdonságait. Amikor elmerültem a Jeremiást ábrázoló kép tanulmányozásában, értettem meg ennek az egész művészi korszaknak az emberi természet átformáló hatását, jöttem rá a robbanásszerű változásra, mi ennek nyomán a látásban a megfigyelésben és szemléletben az emberiségen végbement. De ezeknek a müveknek a meglátása adott fogalmat is arról a korszakról, amelyet reneszánsznak hívunk és amely hatásában változatlanul gyakorolja még mindig varázsát művészekre és művészetekre. Annak a kornak az expresszivitása is más volt, másként éltek, nevettek, mosolyogtak az emberek, mások voltak a vágyaik, akarásuk, beteljesülésük. Párizsból mentem akkor Rómába. Egész művészi látásomat az determinálta akkor, amit a francia mesterektől tanultam, de ez nem jutott el a nagy indulatoknak és lendületeknek a kifejezéséhez. A francia impresszionizmus, amely némelyek szerint egy rokon fejlődés a nagy olasz festészettel, más eszme és témakörben mozgott, mint az itáliai művészet, más is volt a feladata, nem volt annyi tárgybeli mondanivalója, mint emennek. De a francia impresszionizmusnak a mai modern festészet irányítására mégis a legközvetlenebb és leghatalmasabb hatása volt, mert más a feladata a mai festőnek, aki a polgári társadalom számára hivatott kis képek festésére, mint annak a boldog korszak művészeinek jutott, akik templomok és városházák számára festhettek nagy freskókat. Ezért természetszerűen más lett a modern festészet, mint volt Itáliában a reneszánsz alatt. Mások a formák, mások a színek és rövidebb lélegzetűek a tárgyak, amiket az impresszionista festők maguknak választottak. Egy pár almás, söröző, pipázó emberen kevesebb a dekoratív elem, mint egy angyali üdvözleten, vagy egy város meghódításában. Mégis el tudom képzelni azt, hogy egy művészileg színes, lázas miliőben a művészeket belső inspiráció nagy feladatok megoldásához vezeti el. Rám ez volt a hatása a sixtusi kápolnának, ezek a gondolatok rajzottak végig az agyamban, amikor megláttam a művészetnek azokat a remekeit, amelyek előtt csak hanyatt lehet vágódni, mert olyan hatalmasak, hogy mindent és mindenkit a maga törpeségének a tudatára éb47 Kernsitok Károly levele Kosztolányi Gyulához (Firenze, 1900. május 27.). Kosztolányi Gyuláné tulajdona, Bp. 48 Kernstok Károly levele Kosztolányi Gyulához (postabélyegző kelte: Firenze, 1900. június 3.). Kosztolányi Gyuláné tulajdona, Bp. 448