Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Kernstok Károly 1873–1940

resztének. Mégis, amíg a francia iskolában és francia művészet hatásai témaválasztásban befolyásolták az embert, hogy hozza a maga feszültségét, addig az olasz festészet arra buzdította, hogy megpróbálkozzék hozzá hasonló lendületű témakörrel. Boldog, aki felismerve ezeket az igazságokat, meg is tudott azoknak felelni. Nem a művészen múlik ez pusztán, hanem a korán, kortársain és a művészet iránt mutatkozó megértésben. Mindez heteken, hónapokon és éveken keresztül élt bennem. Soha nem tudtam szabadulni az első meglátás keltette hatalmas impressziótól, attól a lenyűgözöttségről, ami megpillantva a mesterműveket, fölébredt bennem- Örök rabja és megbilincseltje lettem ennek a korszaknak, mestereinek, az emberiség legnagyobb alkotóinak, akik élnek ma is, élni fognak alkotásaik múlhatatlan szépségében örökkön örökké!"

19 A római út hatása alól többé nem tudott szabadulni. Az első évek munkáiban ez ugyan még nem eredményezett változást: egyelőre inkább gátló, semmint alakító szerepet töltött be azáltal, hogy megóvta az im~ presszionalizmus végleteitől. Annál kirobbanóbban hatott viszont a későbbi években témaválasztásban csak úgy, mint stílusának alakításában. Nyáron visszatérve Dömösre, a pilisi hegyek közé ment, s folytatta ott, ahol a római út előtt abbahagyta, csak most már szabadabban, egymás után festve napfénnyel áttűzesített plen air képeit. Modelljei jobbára falusi környezetéből adódtak, kedvvel festette továbbra is a vidék életét, főleg szegényembereit örömeik, gondjaik iránti igaz megértéssel. Érzelmileg mélyebb, gazdagabb lett piktúrája, szociális állásfoglalásának ereje fokozódott, hatósugara növekedett, s művészetével a magyar piktúra számottevő tényezőjévé küzdötte fel magát ezekben az, esztendőkben. A tehetséges, nagy reményekre jogosító kezdő fejlődésének rohamlépteivel hamarosan bevonult a mesterek közé. A téli kiállításon főleg Dömös hangulatait bemutató képekkel szerepelt. Ezek közül két képe jelentősebb: a „Vasárnap délután"

50 és a „Szilvásban",

51 melyet „Incselkedők" címen is említ az irodalom. Az érettebb, az izgalmasabb kétségkívül az utóbbi, ám báj, természetesség és lélektani megfigyelés dolgában nagyon jellemző a „Vasárnap délután" is. A „Szilvásban" című kép, mely egyetlen hatalmas lendülettel készült, a téma nyújtotta élmény s a vászonravetés izgalmát magán viseli: könynyed ecsetkezelés jellemzi, a sima megmunkálás helyett a bőségesen felrakott festékanyag, melynek következtében a felület érdesebbé, s ezáltal változatosabbá válik, bátran futó rajz, mely már nem követi oly szigorúan a testek körvonalát. A fény és atmoszférikus hatás következtében elnagyolja a formákat a részleteket nagyobb foltokba vonva öszsze. Kernstok itt már megérzi a színek izgató gyönyörét és méginkább a 49 Kernstok Károly: A nagy élmény. Üjság, 1937. december 25. 14. 1. 50 Vasárnap délután (Kecskés János és felesége). 1900. Olaj, Ismeretlen helyen. Először kiállítva: Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1900/1901. évi Téli Kiállítás. 629. tételszám. Reprodukálva: Lyka Károly: Téli Tárlat 1900— 1901. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1901. évi tagilletménye. Singer és Wiotlfner kiadása. I. rész. 28. 1. 51 Szilvásban. 1900. Olaj, vászon. 11x164 cm, Jelezve jobbra lent: Kernstok Károly 1900 Dömös. Magyar Nemzeti Galéria tulajdona, Budapest. Leltári száma: 57.142 T. Először kiállítva: Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1900/1901. évi Téli Kiállítás. 627. tételszám. 29 Komárom m. Múzeumok Köz]. 449