Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Kernstok Károly 1873–1940

című kompozíció méíyen bevésődött Kernstok emlékezetébe, s a Dunaparti vontatók motívuma — túl a témából adódó szociális indítékokon — azért is ragadta meg érdeklődését, mert formailag oly klasszikus erővel, s elrendezésben jelentkezett, mint a vakok egymásutánja a németalföldi művész Louvre-ból ismert alkotásánA kép nagy sikert aratott müncheni bemutatóján, s még nagyobbat az 1901-ik évi Velencei Nemzetközi Kiállításon, ahol is az impozáns siker elismeréseképpen Udine városa megvásárolta képtára számára. A velencei kiállítás nagydíjat nyert tárlatvezető füzetében Mazzini Beduschi nagyon dicsérte a képet, „melyen az egyszerű vagy nyers naturalizmus az ő (t. i. Kernstok) művészete révén jelentékeny értékűvé válik."

39 Kernstok 1898-ban az úgynevezett „Kópiái ösztöndíj *-jal Párizsba ment, s néhány hónapig a Louvre-ben Rubens „Fourment Helén és gyermekei" című híres művét másolta, amely festőiségével és formagazdagságával kiváló alkalmat nyújtott a studírozásra. Rubens piktúra ja mellett Millet paraszttárgyú képei ragadtak meg, arra ösztönözvén, hogy hasonló témákkal próbálkozzék maga is. Ez év telén bemutatott képe, az „Őszi munka'"

10 bizonyság rá, hogy Millet hatása nem múlt el nyomtalanul. Kernstok már korábban is kijárt a szabadba, főként a Duna partjára. Ennek a szabadban való természettanulmányozásnak volt első. még kissé bizonytalan eredménye a „Szocialista agitátor" s a „Vontató hajósok". Az 1897—98—99-es esztendők nyarait programszerűen vidéken, elsősorban Kisorosziban töltötte sógoránál, Űjváry Ignácnál. Itt, Kisoroszi határában festett „Őszi munka" című képét 1898-ban mutatta be. A kép egyszerű természetkivágás, minden különösebb szándékoltság nélkül, egyszerű a téma is: mindennapi paraszti munkában fáradozó emberek egy kis darab földön. Egyszerű, s mégis mély érzés- és gondolatébresztő: a targonca, a keskeny, kicsi szántó, a nő erejét meghaladó s a férfi testét elcsigázó munka, pedig nincs kiélezve, eltúlozva semmi. Munka ez, nem robot, a paraszt nehéz, de öntudatos teremtő munkája, mely szépségét és értelmét még nem vesztette el, a dolgozó ember dicsérete, tevékenységének felmagasztalása, a munka himnusza, az alakok erőkifejtésében, a mozdulatok szépségében és ritmusában, a földhöztapadt szegénység nagysága is igazsága, mely megindít, de holnap már komorrá hangolva lázít és agitál. Mint ezt megelőző képeiben is, aztán a konkrét jelenetben, a beállításban, az érzés és gondolat festői közvetítésében. Szereti a kontrasztot, mely más és más formában nyilatkozik meg képein, itt az előtér, mely más és más formában nyilatkozik meg képein, itt az előtér, a szántóföld sötét és a háttér világos, napsütötte ellentétében, másutt a mozgás és nyugalom vagy a fény és árnyék, néha öntudatlan, szembeállításában. Kernstok különben „min39 Mazzini Beduschi: L'arte e la eritica. Considerazioni generali e esame eritico della IV. esposizione internazionale d'arte della citta di Venezia. Verona, 1901. Casa éditrice Remigio Cabianca. 161. 1. 40 Őszi munka 1898. Olaj, vászon. 135,5x200 cm. Jelezve, balra lent: Kernstok Károly. Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Leltári száma: 1656. Először kiállítva: Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Téli Kiállítása. 1898. 45. tételszám alatt. 445