Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)
A felső-bihari korú buda-ipar Vértesszőllősön
zöltek „clactoni" ipart szilánkokkal. A publikációk nem említik — a paleolit eszközkincsben akkor még szerepet nem is játszó legfeljebb „használt magkőnek" meghatározott — chopper/ohopping-tool összetevőt. 2 Ugyanez a helyzet Markkleeberg leleteinél is, ahol a teraszkavicsban talált szilánkok egyrészét elsősorban görgetettségük foka alapján M/R korú clactoniként írták le. 13 Legutóbb Dél-németországból jeleztek folyóteraszról — még tüzetesebben nem értékelt *— pebble/chopper leleteket. ""' Csehszlovákiából a Prága környéki Sedlecről írtak le clactoni löszleletet, amelyben főként erősen kopott kavics-eszközök vannak. Van, aki korát — pusztán tipológiai analógia alapján — a günzi/mindeli interglaciálisra helyezi, 15 míg más kutatók sztratigráfiai mérlegelés szerint inkább a rissi eljegesedésre gondolnak. 10 Ugyanezen a környéken találták a Mélník melletti Mlazice „diszkusz-clactoni" iparát, amelyben szép pebble-tool-ok vannak, de kora bizonytalan. 17 Legutóbb Romániából, az Olt Dírjov nevű mellékfolyója völgyéből — a patakmederből — írtak le kavics-eszközöket. 18 A környező folyóteraszok megengedik annak feltevését, hogy az eszközök alsó, vagy középső pleisztocén fekvésből kerültek át jelenlegi, másodlagos helyükre (2. ábra). Az afrikaiakat és a Csoukoutien barlang leleteit leszámítva valamenynyi alsópaleolit lelet másodlagos fekvésben került elő; a csoukoutieni pedig több méter vastag barlangi kitöltésben, amely ugyancsak nem alkalmas arra, hogy telepszerűen lehessen feltárni. Ebből a korból csak a csoukoutieni locality 13-ban és l-ben találtak tüzelési nyomokat. Az ennél fiatalabb lelőhelyek közül csak a M/R interstadiálisból való acheuli leleteknél lehet a tűz-használatot kimutatni. 1 ^. E futólagos áttekintés után kívánjuk bemutatni a vértesszőllősi mésztufabánya új leleteit. 1962-ben MÉSZÁROS I., PÉCSI M. és SCHWEIZER F. geográfusok, terasz-morfológiai tanulmányaik során a vértesszőllősi mésztufabányában dolgozva, égett csontokkal jelzett szintet észleltek az egyik profilban, és 12 ZOTZ, L. F., Altsiteinzeitkunde Mitteleuropas, Stuttgart, 1951., 30 sikk.; TOEPFER. V., Das Altpaläolithikum im Flussgebiet der unteren Saale und Mittelelbe. Geologie, Berlin 10 (1961) 570—'585. 13 GRAHMANN, R., The Lower Palaeolithic Site of Markkleeberg and other Comparable Localities near Leipzig, Transact. Amer, Phil. Soc. 45 (1955). 14 ZOTZ, L. F., Über Geschiebegeräte, Arch. Vestnik (Bodarjev Sborn.) 13—14 (1962 63) 107—209. 15 2EBRA, K., Ceskoslovensko ve starsi doha kamenné, Praha, 1958. 16 PROSEK, F., LOZEK, V. Stratigraphische Übersicht des tschechoslowakischen Quartärs, Eiszeitalter u. Gegenwart 8 (1957) 37—90. 17 ZEBERA, K., i. m.; VALOCH. K., Lösse und paläolitische Kulturen in der Tschechoslowakei, Quartär 10/11 (1958—59) 115—149. 13 NICOLÂESCU-PLOPSOR, C. S., MOROSAN, I. N., Suir le commencement du paléolithique en Roumanie, Dacia n. s. 3 (1959) 9—33. 18a HOWELL, F. C., K. W. BUTZER, E. AGUIRRE, Notizia preliminar sobre el emplatzaimiento acheulense de Torralltoa, Soria, Excavationes Arqueologicas en Espana 10 (1961) 1—38. 41 •
